Bohácek Ottokár
Bohácek Ottokár

2024. december 9. Hétfő

Bohácek Ottokár

gépészmérnök, feltaláló

Névváltozatok

Bohacsek

Születési adatok

1870. január 16.

Sedlec, Csehország

Halálozási adatok

1937. október 1.

Budapest


Család

Sz: Bohácek Pál, a pilseni Skoda Gyár vasöntödéjének vezetője. Fia: Bohácek Pál gépészmérnök.

Iskola

A prágai Műszaki Főiskolán gépészmérnöki okl. szerzett (1893).

Életút

A bécsi Vulcan Gépgyár tervezőmérnöke (1893–1894), Budapesten a Vulcan Gépgyár tulajdonába került Gutjahr és Müller malomipari gépgyár műszaki fejlesztési mérnöke és szerkesztő-főmérnöke (1894–1908), uo. a tervezőiroda vezetője és az üzem főmérnöke (1908–1912), a vállalat műszaki igazgatója és vezetője (1912–1929), a bp.-i gyár megszűnése után visszatért Bécsbe, a Vulcan Gépgyár műszaki igazgatója (1929–1934). Szerszámgépek tervezésével és fejlesztésével fogl. Mérnöki pályája kezdetén portálmarógépeket tervezett az Erzsébet-híd láncszemeinek marására (1895–1896), majd acéllemez élgyalut, szárnyas hosszgyalugépet, nagy teljesítményű sorozatfúrógépet (1896–1900), ill. a MÁV szolnoki és bp.-i Északi Főműhelye részére különleges mozdonykiemelőket tervezett (1900-as évek). Később, elsősorban a Diósgyőri Vasgyárnak dolgozott, különböző speciális vasúti szerszámgépeket készített (pl. mozdonykerék-eszterga önműködő másolóberendezéssel; tengelyvég-szabályozó eszterga; vagontengelycsap-köszörűgép; oszlopos- és szárnyfúrógépek stb.). Cége, a Vulcan Gépgyár, az I. vh. idején elsősorban hadirendeléseket vállalt, a vh. után, az 1920-as években viszont elsők között lépett gazdasági kapcsolatba a Szovjetunióval (egyetemes szerszámgépeket tervezett 1924–1925-ben). A gyár bp.-i főmérnökeként, ill. műszaki igazgatójaként 250-féle szerszámgépet tervezett (2100-féle kivitelben, 130 sorozatban). Feltalálóként fontos alkotása még a róla elnevezett Bohácek-féle kerítésfonatgép, és elsőként alkalmazta az elektromágnest szerszámgépeken (a szintén róla elnevezett Bohacek-féle elektromágneskapcsolón hosszgyalukon és célgépeken).

Emlékezet

A Vulcan Gépgyár bp.-i telephelye a Váci út 66. sz. alatt volt, ahol Bohácek Pál kezdeményezésére tervezőiroda, famintakészítő üzem, vasöntöde, kovácsoló- és forgácsolóüzem, szerelde és próbapad is működött. A bp.-i gyárat 1929-ben számolták fel. Bohácek Ottokár az óbudai temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete szerszámgép-ipari szakosztályának elnöke (1918–1929).

Irodalom

Irod.: Bohácek Pál: B. O. (Műszaki nagyjaink. 1. köt. Bp., 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője