Bognár Géza
Bognár Géza

2024. december 8. Vasárnap

Bognár Géza

gépészmérnök, tudománypolitikus

Születési adatok

1909. december 3.

Budapest

Halálozási adatok

1987. február 7.

Budapest

Temetési adatok

1987. március 3.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi katolikus családból származott. Nagyszülei: Bognár György (†1897. júl. 25. Zirc. Temetés: 1897. júl. 27. Zirc) kasznár, Reiter Mária. Sz: dr. Bognár Dénes (1862. szept. 2. Szépalma, Veszprém vm.–1940. Budapest) középiskolai tanár, dr. Spötl Berta. Apja, Bognár Dénes, Bognár Teofil néven belépett a bencés rendbe (1878), pappá szentelték (1885), a rend soproni gimnáziumában tanított (1885–1900), miután kilépett a rendből, a budapesti I. kerületi leányiskola, ill. leánygimnázium r. tanára volt. F: Fodor Katalin.

Iskola

A budapesti III. kerületi (óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1937).

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1958. nov. 28.).

Életút

A Posta Kísérleti Állomás kutatómérnöke, osztályvezetője (1938–1949), a Távközlési Kutató Intézet (TKI) igazgatóhelyettese (1950–1970), tudományos igazgatója (1970–1977).

 

Az MTA titkára (megbízott: 1955. máj. 28.–1956. máj. 30.; megválasztott: 1956. máj. 30.–1960. ápr. 14.), főtitkárhelyettese (1960. ápr. 14.–1964. ápr. 24.), az MTA elnökségi tagja (1964. ápr. 24.–1967. máj. 5.). Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya titkára (1964. jún. 26.–1970. febr. 4.), osztályelnöke (1970. febr. 5.–1973. jún. 19. és 1976. máj. 18.–1980. máj. 13.). Az MTA alelnöke (1973. máj. 11. – 1976. máj. 7.).

Az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága és a Távközlési Rendszerek Bizottsága tagja.

Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1975. márc. 22.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja (1962-től), elnökségi tagja. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács (1962-től), valamint az Állami- és Kossuth-díj Bizottság tagja (1963–1984), a Műszaki Kutatásokat Koordináló Tanács tagja, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja.

Kutatóként híradástechnikával, elsősorban mikrohullámú átviteltechnikával, rádiótechnikai mérőműszerek tervezésével foglalkozott. Rádiótechnikai méréseivel elősegítette a rádiólétesítmények II. világháború utáni újjáépítését és fejlesztését. Nevéhez fűződik a mikrohullámú sokcsatornás rádióösszeköttetések magyarországi elméleti és kísérleti megalapozása, valamint gyártásba való bevezetése. Megalkotta a tizenkét csatornás átviteli rendszert, megtervezte a mikrohullámú rádió-összeköttetések rendszertechnikáját. Irányításával fejlesztették ki a 4, 6, 8 GHz frekvenciatartományban működő berendezéscsaládokat, valamint munkatársaival elkészítette az első magyar távolbalátó és radar demonstrációs konstrukciót. Kidolgozta az időosztású sokcsatornás berendezés tervét; összefoglalta a radarberendezések tervezésének különböző módozatait.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja (1979).

Az International Union of Radio Science (URSI) magyar nemzeti bizottságának elnöke (1966–1987).

Elismerés

Magyar Munka Érdemrend (bronz, 1948; ezüst, 1949), Munka Érdemrend (1958, 1960; arany, 1969), Honvédelmi Érdemérem (1966, 1971), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, 1969), Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1979).

 

Kossuth-díj (ezüst, 1949 és Willoner Gedeonnal, 1956), Puskás Tivadar-emlékérem (1971 és 1975), Akadémiai Aranyérem (1976).

Szerkesztés

A Problems of Control and Information Theory c. nemzetközi folyóirat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Nagyfrekvenciás mérések. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. G65. Bp., 1945)
Sokcsatornás irányított sugárzású rádió-távközlési rendszerek. B. G. előadásai alapján összeáll. Laszip Sándor. (Bp., 1951)
Irányított sugárzású távközlési rendszerek. B. G. előadásai alapján összeáll. Kollányi Miklós. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. H4. Bp., 1952)
A mikrohullámú rádió-összeköttetések elektroncső-követelményei. (MTA Műszaki Tudományok Oszálya Közleményei, 1955)
A mikrohullámú rádió-összeköttetések információ-kapacitásának növelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1954. máj. 6.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Oszálya Közleményei, 1955)
Mikrohullámú rádió-összeköttetések. (MTA Műszaki Tudományok Oszálya Közleményei, 1958)
The Effect of Noise Sources on the Performance of a Multichannel FM Radio Link. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1958)
Szélessávú mikrohullámú rádióöszeköttetések hazai kutatási eredményei. (MTA Műszaki Tudományok Oszálya Közleményei, 1960)
Szélessávú mikrohullámú rádió-öszeköttetések információ-kapacitásának növelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1961. dec. 18.
megjelent, angolul: The Increase of Information Capacity of Long-Distance Broad Band Microwave Radio Relay Systems. Acta Technica, 1965)
Tudomány és ipari termelés. (Magyar Tudomány, 1965)
Beszámoló a Műszaki Tudományok Osztálya 1949–1964. évi tevékenységéről. (MTA Műszaki Tudományok Oszálya Közleményei, 1965)
Távközlési műholdak. (Magyar Tudomány, 1965)
Az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei megvalósításáról. (Magyar Tudomány, 1971)
A magyar–szovjet tudományos és műszaki együttműködés. (Természet Világa, 1974)
Eredmények és lehetőségek a közös kutatások területén. (Magyar Tudomány, 1974).

 

F. m.: megemlékezései a Magyar Tudományban: Geleji Sándor. (1967)
Csanádi György (1974)
Barta István. (1978)
Szigeti György. (1979).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. febr. 10.)
Géher Károly: B. G. (Magyar Tudomány 1987)
A Távközlési Kutató Intézet B. G. akadémikusra emlékező konferenciája. (Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője