Bogdánfy Ödön
Bogdánfy Ödön

2024. október 12. Szombat

Bogdánfy Ödön, vajdahunyadi

építőmérnök, hidrológus, műfordító

Születési adatok

1863. december 18.

Torda, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1944. március 13.

Budapest


Család

Sz: Bogdánfy Dániel, Tutsek Mária.

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. (1885), a hidrológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1901).

Életút

Arad vm.-ben a borossebes-gurahonci vasút, a borosjenő-csemői vasút és Csanád vm.-ben a mezőhegyesi elővízcsatorna építésének mérnöke (1885–1890), a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal (1890-1893), az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal Vízrajzi Osztálya munkatársa (1893–1916), a bp.-i kultúrmérnöki hivatal vezetője (1916–1919), az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője (helyettes államtitkári rangban, 1918–1919), mivel a Tanácsköztársaság alatt is vezette az igazgatóságot (1919. márc.– aug.), a proletárdiktatúra bukása után nyugdíjazták (1920). A bp.-i József Műegyetem magántanára (1901–1916), c. ny. rk. tanára (1916–1944). A Demokrácia szabadkőműves páholy tagja (1896–1903), a Nemzeti Páholy alapító nagymestere (1903–1910), a szabadkőművességből kiábrándulva kilépett a páholyból (1910). Hidrológiával, hidrometeorológiával fogl. Megszervezte a magyarországi árvíz-előrejelzést (1894), elkészítette Magyarország első hidrológiai és csapadéktérképét (1896). Az I. vh. alatt a baloldali mérnökszervezkedés egyik vezető személyisége. Kidolgozta a Tanácsköztársaság kormányzatának vízügyi programját (1919). Különösen jelentős eredményeket ért el a folyók kisvízi medrének szabályozása, a természetes vízfolyások hidraulikai vizsgálata terén. Az alföldi vízügyi munkálatok vezetője (1920-as évek). Műfordítói tevékenysége is értékes, elsősorban klasszikus francia filozófiai műveket (pl. Rousseau írásait) tolmácsolta.

Emlékezet

A Magyar Hidrológiai Társaság emlékére Bogdánfy Ödön-emlékérmet alapított (1951). Emlékét Budapesten, Lágymányoson (XI. kerület) utca őrzi (Bogdánfy Ödön utca, 1960-tól).

Elismertség

A Magyarhoni Földtani Társulat tagja, a Hidrológiai Szakosztály megalapítója és első titkára (1917–1919).

Elismerés

A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) Nagy Aranyérme (1902 és 1914).

Szerkesztés

A Vízügyi Közlemények szerkesztője (1911–1916), a Természettudományi Közlöny munkatársa (1906–1942).

Főbb művei

F. m.: Árhullámok ábrázolása. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1894)
A víz és hordalék mozgása a változó medrű folyókban. (Vízügyi Közlemények, 1896)
A légköri csapadék és a folyók vízállásai. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1896)
Vízépítészet az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Kovács S. Aladárral. (Bp., 1897)
Franciaországi tanulmányutam. (Bp., 1897)
A Balaton környékének csapadékviszonyai. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. Bp., 1898
németül: Wien, 1899)
A téli csapadék és a Tisza tavaszi árvizei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A földműves- szocializmus és az Alföld öntözése. (Bp., 1899)
Jelentés az alföldi szociális bajok orvoslása ügyében. (A Demokrácia Páholy Könyvtára. Bp., 1900)
Vízépítés. Kiváló tekintettel hazai viszonyainkra. 1. rész. Hidrológia. (Bp., 1902)
Hidraulika. (Bp., 1904)
A hidak hidraulikája. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1905)
A természetes vízfolyások hidraulikája. 1–2. (Bp., 1906)
Budapest vízvezetéke és csatornázása. (Budapesti Szemle, 1906)
Törvényjavaslat a telepítésről, az ingatlan feldarabolásáról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről és ennek indoklása. (Bp., 1909)
Vízelvezetés országos határt alkotó folyókból. (Vízügyi Közlemények, 1912)
A vízierő. 1–2. Mérnöki kézikönyv. (Bp., 1914)
Magyarország víziereje. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1918)
Az Alföld hidrológiája. Vízi munkálatok az Alföldön. (Debrecen, 1925)
Az első úszó légikikötő. (Természettudományi Közlöny, 1934)
Hidraulikai furcsaságok. (Természettudományi Közlöny, 1938)
A röppentyű újabb alkalmazásai. (Természettudományi Közlöny, 1939)
ford.: Girardon, H.: A folyók kisvízi medrének szabályozása. (Bp., 1896)
Rousseau, Jean-Jacques: Az emberek közötti különbségek. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1905)
Rousseau, Jean-Jacques: Vallomásaim. 1–2. (Bp., 1908)
Rousseau kisebb műveiből. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1909)
Berget, Alphonse: A földgömb és a légkör fizikája. (Bp., 1909)
Berget, Alphonse: Utazás a levegőben. (Bp., 1910)
Berget, Alphonse: Léghajózás és repülés. (Bp., 1911).

Irodalom

Irod.: Réthly Antal: B. Ö. meteorológiai működése. (Az Időjárás, 1944)
Devics József–Károlyi Zsigmond-Zádor Mihály: A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején. (Bp., 1960)
Lászlóffy Woldemár: B. Ö. születésének századik évfordulójára. Bibl. is. (Vízügyi Közlemények, 1963)
Vitális Sándor: B. Ö. és a Magyar Hidrológiai Társaság. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
Károlyi Zsigmond: B. Ö., a Tanácsköztársaság vízügyi szolgálatának vezetője. (Vízgazdálkodás, 1963)
Vágás István: Megemlékezés B. Ö. születésének 125. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1988)
Vágás István: Emlékezés B. Ö.-re, halála 50. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője