Bogdán Emil
Bogdán Emil

2024. november 12. Kedd

Bogdán Emil

politikus, állatorvos

Születési adatok

1921. augusztus 23.

Temesvár

Halálozási adatok

2008. november 19.

Budapest


Család

Sz: Bogdán Bertalan Lajos ács szakmunkás, majd pénzügyőrtiszt, Arnold Terézia. Testvére: Bogdán János orvos. Elvált. Első házasságából született fia: Bogdán Attila (1957–) műszerész. 2. F: 1958-tól Gál Katalin divatáru-kereskedő. Fiai: Bogdán Zsolt (1959–) banki jogász és Bogdán Csaba (1960–) zeneszerző, producer, az Első Emelet nevű együttes tagja (1982–1995).

Iskola

A temesvári Piarista Gimnáziumban éretts. (1939), a Magyar Agrártudományi Egyetemen állatorvos-doktori okl. szerzett (1951).

Életút

Az Erdélyi Magyarokért Munkálkodók Alakulata (EMMA) nevű illegális erdélyi diákszervezet tagja (1939–1940), amelynek felderítése után Magyarországra menekült (1940), a II. vh. idején az Egyetemi Önkéntes Zászlóaljban szolgált (1944–1945). A II. vh. után alkalmi munkás (1945–1946), tanulmányai befejezése után a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat gyakornoka (1949–1950), Mezőfalva körállatorvosa (1951–1956). A kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat (1956), a Ráckeresztúri Állami Gazdaság szakállatorvosa (1957–1961), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete főállatorvosa (1961–1982). Kutató állatorvosként elsősorban a juh és a szarvasmarha légző- és emésztőszervi megbetegedéseivel foglalkozott A martonvásári Széchenyi István Klub alapító tagja (1970–1975, a klubot betiltották: 1975). Meghívottként részt vett a lakiteleki találkozón (1987), az MDF alapító tagja, a párt martonvásári szervezetének elnöke (1988–1993), országgyűlési képviselője (Fejér megyei lista, 1990–1994). Az MDF-frakción belül Csurka István politikai köréhez tartozott, a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport tagja (1993–1994), a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) alapító tagja (1993. aug. 5.), a MIÉP Fejér megyei elnöke (1993- tól) és az országos elnökség tagja (1993. nov.-től), a párt alelnöke (2003-tól). A sajtóban megjelent ún. magyarellenes kijelentéseket gyűjtő Mikó Kör tagja (1993-tól). A MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje (1994), országgyűlési képviselője (Országos lista, 1998–2002). A Magyar Út Alapítvány kuratóriumának elnöke (1992-től). Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet magyar delegációjának tagja (1998–2002).

Elismerés

Manninger Rezső-emlékplakett (1986).

Szerkesztés

Politikai publicisztikái, kisebb tanulmányai a Pesti Hírlapban és a Magyar Fórumban jelentek meg. A Magyar Rádió (MR) Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott liberalizmusellenes jegyzete (1991. máj. 12.). parlamenti vitát váltott ki és országszerte ismertté tette a nevét.

Főbb művei

F. m.: Adatok a borjak Eschericia coli okozta megbetegedéseinek kiküszöbölését célzó profilaktórium kialakításához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
Tapasztalatok nagyüzemi tehenészetben a borjak vírusos légző- és emésztőszervi megbetegedése, az immunizálás módja és a teljes tej itatásának ökonómiai összefüggéséről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Egyes laboratóriumi vizsgálatok értékelése a szakosított nagyüzemekben tartott és nagy termelési tehenek anyagforgalmi rendellenességeinek kórjelzéseiben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981).

Irodalom

Irod.: B. E. (Az 1990-ben megválasztott országgyűlés almanachja. Bp., 1992)
B. E. (Az 1998-ban megválasztott országgyűlés almanachja. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője