Boga Alajos
Boga Alajos

2025. január 20. Hétfő

Boga Alajos

római katolikus pap

Születési adatok

1886. február 18.

Csíkkozmás, Csík vármegye

Halálozási adatok

1954. szeptember 14.

Máramarossziget


Család

Sz: Boga Alajos, Boga Katalin földművesek.

Iskola

Középiskoláit Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen végezte, Székelyudvarhelyen éretts. (1906). A bécsi Pázmáneumban tanult, pappá szentelték (1910. aug. 24.), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen filozófiát hallgatott (1912–1914), bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Lemhényben és Szászrégenben káplán (1910–1912), a csíkszeredai r. k. gimnázium r. tanára (1914–1915), az I. vh.-ban előbb az 55. cs. és kir., majd a 38. m. kir. honvédhadosztály tábori lelkésze (1915–1918). Az összeomlás után a kézdivásárhelyi internátus (1919–1929) és uo. a gimnázium igazgatója (1929–1933). Székesegyházi kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő (1933-tól), státusi előadó (1937-től), pápai prelátus (1939–1949), általános helynök (1947–1949). Erdély középkori és kora újkori művelődéstörténetével, elsősorban az erdélyi katolikus iskolák múltjával fogl. Az I. vh. után is Erdélyben maradt, ahol kinevezték az Erdélyi Római Katholikus Státus referensévé (1931-től). A II. vh. után Márton Áron püspök általános helynökévé nevezték ki (1945-től). Élesen szemben állt a kialakuló új román rendszerrel, a papoknak megtiltotta, hogy részt vegyenek az államilag kezdeményezett ún. békepapi mozgalomban. Miután a román titkosrendőrség Márton Áron gyulafehérvári püspököt csellel elrabolta és fogságba vetette (1949. jún. 21.) a főpásztor titkos megbízásából ő irányította az egyházmegyét, ezért letartóztatták (1950. máj. 10.). A vacaresti-i, majd a máramarosszigeti börtönbe hurcolták, ahol ítélet nélkül tartották fogva (haláláig, 1954. szept. 14-ig). – Vasvári Aladár ny. főesperes visszaemlékezései szerint a börtönben megkínzott, végletekig legyengült főpap a kezei között halt meg (1954. szept. 14-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának Ünnepén); nem sokkal később a máramarosszigeti börtönt felszámolták (1955-ben).

Emlékezet

Ismeretlen sírban, valószínűleg a máramarosszigeti Tisza-parti csárdai vagy uo. az ún. Szegények temetőjében nyugszik. Emlékére Csíkkozmás község róla nevezte el általános iskoláját (Dr. Boga Alajos Általános Iskola, 2000. okt. 22-étől). Vértanúságáról Csíkkozmáson évről-évre megemlékeznek. A Gyulafehérvári Érsekség javasolta a Vatikánnak Boga Alajos boldoggá avatását (2003. okt. 18-án). Személyes iratait a Gyulafehérvári Érseki Levéltár őrzi.

Szerkesztés

Az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. – Írásai a gyulafehérvári Közművelődés (1912), a Csiki Lapok (1914–1915), a csíkszeredai Vasárnap (1915), ill. az Erdélyi Iskola, a Hírnök, a Jóbarát, a Magyar Lapok, a Székely Hírlap és a Székelyföld c. lapokban jelentek meg (1919–1923).

Főbb művei

F. m.: Székelyföld történetírója a XVII. században. Egy. doktori értek. (Kolozsvári értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből. 5. Kolozsvár, 1914)
Az erdélyi római katholikus státus múltja és jelene. (Kolozsvár, 1920?)
A katolikus iskolázás múltja Erdélyben. Székfoglaló a Pázmány Társaság 1940. márc. 12-iki ülésén. (Kolozsvár, 1940)
Háborús nevelés. Beszédek és előadások az erdélyi római katolikus tanárok 1943. júl. 4–5. napján tartott marosvásárhelyi kongresszusán. Szerk. (Kolozsvár, 1943).

Irodalom

Irod.: Mátrai Béla: Egy alig ismert erdélyi pap-mártír: B. A. (Magyar Vetés, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője