Bodor Endre
Bodor Endre

2024. december 8. Vasárnap

Bodor Endre

jogász, rendőrezredes

Születési adatok

1926. június 11.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2000. augusztus 28.

Budapest


Család

Sz: Bodor Aladár (†1928) műszaki rajzoló. F: 1948-tól Stricker Éva középiskolai tanár. Fia: Bodor Péter; leánya: Bodor Éva. Testvére: Bodor István textiltechnikus.

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban tanult, a rákospalotai Wágner Manó Gimnáziumban éretts. (1945); a II. vh. végén munkaszolgálatos, a jugoszláviai bori tábor foglya (1944–1945). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az Idegennyelvű Főiskolán német fordító és tolmács szakon végzett (1963).

Életút

A Phöbus Villamosüzem segédmunkása (1945–1946), a Belügyminisztérium (BM) munkatársa; a Vidéki Főkapitányságon, majd a Híradós Tanosztályon szolgált (1946–1952), majd a BM központi állományában ún. fővizsgáló és a Bűnügyi Osztály helyettes vezetője (1952–1960). A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a Bűnügyi Tájékoztató és Nyilvántartó Osztály vezetője (1960- tól); később rendőrezredessé léptették elő. A forradalom idején a BM bp.-i Jászai Mari téri épületében teljesített szolgálatot, részt vett a forradalmárok elleni harcban (1956. okt.–nov.). A bukás után Miskolcon vezette azt a nyomozócsoportot, amelyiket a Miskolc és Ózd környéki ún. ellenforradalmi terrorgyilkosságok felderítésével bíztak meg (1956. nov.–1957. febr.). A megtorlás alatt számos, a bűnügyi szolgálatot érintő jogszabály megalkotásában, ill. módosításában közreműködött. Szakíróként elsősorban a főváros bűnügyi helyzetének vizsgálatával, a rendőri helyszínelés körülményeivel, valamint a gazdasági és a kiemelten fontos, élet elleni bűncselekmények nyomozásával és felderítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.

Elismerés

48-as Díszérem (1948), Szolgálati Érdemérem (1959), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1961).

Szerkesztés

A Bűnügyi Tájékoztató szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Egy bűnszövetkezet leleplezése a háziipar területén. Majtényi Jánossal. (Rendőrségi Szemle, 1954)
Közvetett bizonyítékok alkalmazása egy bűnügyi vizsgálata során. – A Goldberger-ügy. (Rendőrségi Szemle, 1955)
Néhány tapasztalat a büntetőpolitikai elvek érvényesítéséről. – Gyilkosság felderítése az eltűnések vizsgálata alapján. (Rendőrségi Szemle, 1956)
A nyomozási kísérlet és helyszínelés. (Rendőrségi Szemle, 1957)
A terhelt kihallgatása. – Törvény a népi ellenőrzésről. – Tegyük támadóvá a bűnüldöző munkát! A bűnügyi szervek feladatai a közbiztonság megjavításában. – A bűncselekmények elkövetésének szakaszai. (Rendőrségi Szemle, 1958)
A 3. sz. miniszteri parancs végrehajtása. (Rendőrségi Szemle, 1959)
A cigánybűnözés egyes kérdései. (Bűnügyi Tájékoztató, 1959)
A gyanúsítottal szembeni eljárás szabályai terheltté nyilvánítás előtt. (Rendőrségi Szemle, 1962)
A fővárosban elkövetett „markecolásos” bűnügyek nyomozásának értékelése. Váradi Györggyel. – A prostitúció helyzete a fővárosban. Szücs Jánossal. (Belügyi Szemle, 1964)
A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása. (Bp., 1964)
Élet elleni bűncselekmények. Monográfia. (Bp., 1965)
A Ferenc körúti postarablás tetteseinek felderítése. Baranyó Györggyel. (Belügyi Szemle, 1977)
A szervezett jellegű bűnözés megnyilvánulásai a fővárosban. Csiba Istvánnal. – A fővárosban élő lumpen elemek helyzetéről. Csiba Istvánnal. (Belügyi Szemle, 1983)
A vagyon elleni bűncselekmények alakulása és a vagyonvédelem helyzete a fővárosban. Konczer Istvánnal. – Az alkoholizmus visszaszorítása érdekében tett rendőri intézkedések alakulása a fővárosban. Török Lászlóval. (Belügyi Szemle, 1984).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 2000. szept. 5.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője