Bodnár Éva
Bodnár Éva

2025. január 18. Szombat

Bodnár Éva

művészettörténész

Születési adatok

1922. október 12.

Miskolc

Halálozási adatok

1994. február 25.

Budapest


Család

Sz: Bodnár Benjámin, Borosovits Margit. F: 1964-től Zolnay László orvos, az Országos Orvosszakértői Intézet sebész főorvosa. Nővére: gyógypedagógiai tanár.

Iskola

A miskolci Tóth Pál Református Leánygimnáziumban éretts. (1940), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–történelem– művészettörténet szakos tanári okl. (1945), bölcsészdoktori okl. szerzett (1947).

Életút

A bp.-i Veres Pálné Nőnevelő Intézet, majd az átszervezés után a Veres Pálné Gimnázium r. tanára (1943–1949), a Műemlékek Országos Bizottsága előadója (1949–1950), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja Nyilvántartási Osztályának segédmuzeológusa (1950–1953), az Országos Szépművészeti Múzeum Modern Képtárának muzeológusa (1953–1957), a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Új Magyar Képtárának alapító művészettörténésze (1957–1964), a Festészeti Osztály helyettes vezetője (1964–1970), osztályvezetője (1970–1985). Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1970, 1973, 1977). Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett a budapesti és vidéki magán- és egyházi gyűjtemények és múzeumok országos felmérésében, majd az MNG alapító tagjaként jelentős szerepet játszott a gyűjtemény profiljának kialakításában. Művészettörténészként elsősorban 19–20. sz.-i magyar festészettel és a magyar művészek külföldi kapcsolataival fogl. Számos kortárs művész (Halápy János, Boldizsár István) mellett monográfiát írt Markó Károlyról és Munkácsy Mihály Krisztus-képeiről, feldolgozta továbbá Tornyai János munkásságát, összeállította a művész oeuvre-katalógusát. Az MNG állandó kiállításainak rendezője (Pogány Ö. Gáborral, 1957–1983).

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1950-től), a TIT (1954-től), a Magyar Képzőművészek Szövetsége (1963-tól), a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja tagja (1964-től). Az UNESCO Association Internationale des Arts Plastiques tagja (1963-tól).

Elismerés

Szocialista Kulturáért Érdemérem (1963 és 1975), Móra Ferenc-emlékérem (1981).

Szerkesztés

A Művészeti Lexikon munkatársa (I–IV. Bp., 1965–1968).

Kiállítások

F. kiállításai: Kunffy Lajos-emlékkiállítás. (Budapest, Ernst Múzeum, 1960)
Mednyánszky László Művészete. (Bukarest, 1960)
Rippl-Rónai József-emlékkiállítás. (Budapest, MNG–Kaposvár, 1961
Tihany, 1968)
Tornyai János-emlékkiállítás. (Budapest, MNG–Hódmezővásárhely, Tornyai János-emlékmúzeum, 1961)
Csontváry Retrospective. (Brüsszel, Palais des Beaux Arts, 1962)
A Duna-kanyar festői. (Budapest, MNG, 1964)
Reismann Károly Miksa emlékkiállítása. (Veszprém, Bakonyi Múzeum, 1966)
Munkácsy-emlékkiállítás. (Drezda, 1967
Linz, 1969
Poznan–Varsó, 1978)
Magyar festők Itáliában. Genthon Istvánnal. (Budapest, MNG–Debrecen, Déri Múzeum, 1967)
Halápy János-emlékkiállítás. (Budapest, MNG, 1968
Potsdam, 1973
Berlin– Szófia, 1974)
Magyar Remekművek. XIX. sz. (Budapest, MNG, 1969)
Magyar művészet. 1896–1945. Festészet. (Budapest, MNG– Ernst Múzeum, 1969)
Szobotka Imre emlékkiállítása. (Budapest, MNG, 1971
Milánó, 1973)
XX. sz.-i magyar művészet. (Dortmund, 1971)
Plen-air festészet a magyar művészetben. (Szolnok, Damjanich János Múzeum, 1973)
Biai Föglein István emlékkiállítása. (Budapest, MNG, 1975)
Sárdy Brutus-emlékkiállítás. (Budapest, 1975)
Szolnoki művészet. 1850–1910. (Szolnok–Budapest–Bécs–Graz, 1975–1976)
Nagy Gyula-emlékkiállítás. (Budapest, MNG, 1976)
Rudnay Gyula-emlékkiállítás. (Budapest, MNG, 1979)
Onódi Béla kiállítása. (Budapest, MNG, 1980)
Tornyai János 1984 novemberében előkerült hagyatéka. (Budapest, MNG, 1984–1985).

Főbb művei

F. m.: Tornyai János. (Bp., 1952
2. kiad. Magyar mesterek. Bp., 1956)
A magyar műgyűjtés történetéből. Fruchter Lajos gyűjteménye. (Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1954)
Erdő a magyar festészetben. (Sopron, 1958)
Mezőgazdaság a képzőművészetben. (Bp., 1959)
Egri Képtár. Vezető és kat. (Eger, 1960)
Camille Corot. (A művészet kiskönyvtára. 27. Bp., 1968)
Kunst in Widerstand. (Dresden, 1970)
Balatoni Képtár. (Bp., 1975)
A Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményei. (Bp., 1975
angol, francia, német és orosz nyelven is)
Új Magyar Képtár. (Bp., 1976
német és orosz nyelven is)
Halápy János. (A művészet kiskönyvtára. 121. Bp., 1978)
Markó. Id. Markó Károly élete és munkássága. (Nagy magyar mesterek. Bp., 1980
2. kiad. 1982)
Boldizsár István. (Mai magyar művészet. Bp., 1981
2. kiad. 1983)
Mészöly Géza. Művészi album. (Bp., 1985)
Az újra felfedezett Tornyai. (Bp., 1986)
Kard és ecset. Történelmi képek a Magyar Nemzeti Galériában. (Bp., 1987)
Magyar művészek a bécsi világkiállításon, 1873-ban. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1989)
Keszthely, Balatoni Emlékmúzeum. Halápy János-emlékszoba. (Tájak, korok, múzeumok. Bp., 1990)
szerk.: Magyar Nemzeti Galéria állagjegyzéke. 1. köt. A–B. (Bp., 1970)
2. köt. C–F. F. Mihály Idával. (Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: Bakó Zsuzsanna: The Memory of Éva Bodnár. (Annales de la Galerie Nationale Hongroise, 1992/96)
Bakó Zsuzsanna: B. É. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője