Boda István, fülei
pszichológus
Születési adatok
1894. október 24.
Máramarossziget
Halálozási adatok
1979. augusztus 7.
Budapest
Család
Sz: Boda Dénes, medveczei és kisbeszterczei Medveczky Janka.Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári okl. (1916), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az értelmiség lélektana (1932), majd a neveléslélektan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935).Életút
A fiumei kiviteli akadémia tanára (1917–1919), a Budapesti Fiú Felsőkereskedelmi Iskola r. tanára (1920–1939), a kassai Állami Kereskedelmi Főiskolán az olasz és a francia nyelv r. tanára (1939–1944), a Budapesti Kereskedelmi Főiskola r. tanára (1945–1950). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1932–1939), c. ny. rk. (1939–1944), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára (1944); egyúttal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az olasz nyelv mb. előadója (1936–1940), magántanára is (1940–1944). A pszichológiatudomány egyik első magyarországi egyetemi tanáraként elsősorban fejlődés- és neveléslélektannal fogl. Jelentős eredményeket ért el az értelem kialakulása, az értelmi nevelés és az értelmesség vizsgálata terén, elsők között kutatta a kialakult személyiség pszichológiai jegyeit, az 1940-es évektől elsősorban a magyarság, a magyar személyiség sajátosságait, valamint a nemzeti sajátosságok lelki okait kutatta. A nemzeti alkat sajátosságait hangsúlyozó írásai élesen szemben álltak a II. vh. után kialakuló tudományossággal, műveit tiltották, magát pedig kiszorították a tudományos életből. Vezető szerepet játszott a Magyar Pszichológiai Társaság megalapításában, több mint 15 éven át szerkesztette a Társaság hivatalos folyóiratát. Fülei álnéven verseket is írt.Elismertség
A Magyar Psychológiai Társaság alapító ügyvezető titkára (1928–1936), alelnöke (1936–1938), ügyvezető társelnöke (1938–1942), ügyvezető elnöke (1942–1944). A Magyar Filozófiai, a Magyar Pedagógiai, a Magyar Külügyi, ill. a Magyar Gyermektanulmányi és Nevelésügyi Társaság tagja. A Parthenon igazgató-választmányi tagja. A Deutsche Gesellschaft für Psychologie tagja.Szerkesztés
A Magyar Psychológiai Szemle alapító szerkesztője (1928–1944), az Új élet felé c. könyvsorozat szerkesztője (1938–1944).Főbb művei
F. m.: Georges dé Brébeuf és Entretiens solitaires-je. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1916)Kísérlet az álom lelki problémáinak új megvilágítására. (Athenaeum, 1921)
Az érzelmi élet alapjai és kibontakozása. (Bp., 1926)
A nevelői célkitűzés problémájához. (Berlin, 1926)
Arany János „különös természete” és az Arany-balladák megrendült lelkű hősei. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1927)
Immanens és transzcendens idealizmus. (Athenaeum, 1928)
Az eszmélések organizálódása. Két alaptörvény. (Magyar Psychologiai Szemle, 1929)
Temperamentum, karakter, értelmiség, személyiség. (Bp., 1930)
A „tudattalan” problémája és spekulációs szellemű vizsgálatának veszélyei. (Bp., 1931)
Perszonalisztika, biológia és lélektan. (Magyar Psychologiai Szemle, 1931)
A következtető képesség, mint „értelmiség-vizsgálati” probléma. – A zseni lélektanához. (Magyar Psychologiai Szemle, 1932)
A szillogisztikus következtetések egy új elmélete. (Athenaeum, 1933)
Lélektan és karakterológia. (Magyar Psychologiai Szemle, 1933)
Bevezető a lélektanba. Egy lélektani rendszer vázlata. (Bp., 1934)
Az értelmi nevelés feladatairól. (Magyar Psychologiai Szemle, 1934)
Tervezet az érettségi vizsgálathoz kapcsolódó válogató értelmesség-vizsgálat és a középiskolai növendékekről vezetendő, személyi megfigyelő napló tárgyában. Szerk. (Bp., 1935)
A pedagógia néhány alapkérdése. (Iskola és Egészség, 1935)
Polgári iskola – felsőkereskedelmi iskola – középiskola. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1936)
A személyiség végső biopszichés jegyei. (Magyar Psychologiai Szemle, 1935)
A filozófia eszményéről és feladatairól. (Szeged, 1936)
Leben, Seele, Geist und die Einheit der Wissenschaften. (Paris, 1937)
Esztétika és filozófia. (Új élet felé. 2. Bp., 1938)
A személyi magasrendűség kibontakozása. (Bp., 1938)
Az értelem. Funkcionális és minőségi lényege, szerkezete, kísérleti vizsgálata. (Debrecen, 1939)
A magyar lélektan új feladatok előtt. (Szeged, 1939)
A „lelki” fogalma és az „eszméletek”. (Debrecen, 1939)
A magyar nevelői eszmény és a hazánkban élő emberfajták. (Bp., 1939)
A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata. (Új élet felé. 4. Bp., 1939)
Érték és gazdasági érték. (Új élet felé. 8. Bp., 1940)
A „magyarság” mint lélektani kérdés. (Magyar Psychologiai Szemle, 1940)
A magyar alkalmazkodás problémája. (Magyar Psychologiai Szemle, 1941)
A magyar személyiség megismerésének módszerei. (Bp., 1941)
Egyszerű személyiségvizsgálat. (Magyar Psychologiai Szemle, 1942)
Magyar hibák. (Kassa, 1942)
A „magyar” jelleg forrásai. (Kassa, 1942)
A magyar személyiség főjegyei. (Bp., 1942)
A magyar lelkiség. – A magyar személyiség nevelése. Két tanulmány. (Új élet felé. 15–16. Bp., 1943)
Egyéniség és típus. (Pécs, 1944)
A magyar személyiségre szabott nevelés és Széchenyi nevelői zsenije. (Bp., 1944)
A nemzetiségi lelki típusok vizsgálatának módszerei. (Új élet felé. 19. Bp., 1944).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
