Boczor Ede István
Boczor Ede István

2025. január 18. Szombat

Boczor Ede István

kohómérnök

Névváltozatok

Boczor E. István 

Születési adatok

1915. október 3.

Budapest

Halálozási adatok

1991. május 14.

Budapest


Család

Sz: Boczor Ferenc, Skorecz Margit. F: 1945-től Lamp Sarolta tanítónő. Fia: Boczor Béla Péter (1946–); leánya: Boczor Zsuzsanna Sarolta (1948–).

Iskola

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Kohómérnöki Osztályán végzett (1942), a miskolci NME-n doktorált (1962); a műszaki tudományok kandidátusa (1962).

Életút

Az ún. Állami Főkémlő Hivatal havidíjas mérnöke (1941–1942), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Csepeli Vas- és Fémmű sárgaréz-, ill. alumíniumhengerde üzemi mérnöke (1942–1945), az Alumíniumhengermű, Sajtómű és Fóliahengermű üzemvezető mérnöke, egyúttal a Fémmű Műszaki Osztálya kísérleti részlegének vezetője (1945–1951). Az MTA–TMB-n Gillemot László aspiránsa (a BME Mechanikai Technológiai Intézetében, 1951–1955), a Kőbányai Könnyűfémmű Fóliahengerműjének üzemvezető mérnöke (1955), a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1955–1957), a Fémipari Kutató Intézet Technológiai Osztályának tud. munkatársa (1957–1960), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Iparpolitikai Főosztályának csoportvezető főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1960-tól).

Anyagtudománnyal, elsősorban könnyűfémek és színesfémek képlékenyalakításával (huzalhúzással, sajtolással, lemezhengerléssel, mélyhúzással), alumínium–cink–magnézium–réz-típusú, nagyszilárdságú ötvözet-félgyártmánygyártás üzemi kísérleteivel foglalkozott Nevéhez fűződik a fémfóliagyártás és az acélbetétes rézhuzalgyártás magyarországi bevezetése.

Főbb művei

F. m.: Fémfóliagyártás. (Kohászati Lapok, 1951)
Al–Cu–Mg-lemezek gyártása. (Kohászati Lapok, 1954)
Alumíniumfólia felhasználása a csomagolótechnikában. 1–2. (Kohászati Lapok, 1957–1958)
Félfolyamatos öntéssel készült alumíniumtuskók makroszerkezetének befolyása a lágylemez egyes tulajdonságaira. (Kohászati Lapok, 1959)
A huzalhúzás körülményeinek vizsgálata a könnyű- és a színesfémeken, valamint lágy acélon, különös tekintettel a kenőanyag és a húzószög befolyására. Kand. értek. (Bp., 1960)
A huzalhúzás optimális húzószögének meghatározása. (Kohászati Lapok, 1961)
Színesfémipari technológia. 2. Technikumi tankönyv. (Bp., 1963)
Könnyűfém szabadvezetékek tulajdonságainak javítása. Domony Andrással, Pálovits Pállal. (Kohászati Lapok, 1965)
Az alumínium vezetékhuzalok minőségének fejlődése. – Néhány alumíniumötvözet viselkedése folyam- és tengervízben, valamint egyéb közegekben. Lichtenbergné Bajza Edittel. (Kohászati Lapok, 1966)
Alumíniumipari termékek minőségének ellenőrzése. (Szabványosítás, 1973)
Nagyszilárdságú, nemesített Al–Zn–Mg-típusú ötvözet rövid ideig tartó utólagos hőkezelése. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1976)
Nagyszilárdságú Al–Zn–Mg- típusú ötvözetek melegszilárdságának növelése Ni-adagolással. (Magyar Alumínium, 1977)
Az alakítás mértékének és sebességének hatása az Al 99,5 és AlMg5 alakítási szilárdságára az egy lépésben való hidegalakítás során. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1987).

Irodalom

Irod.: Laár Tibor: B. I. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője