Bocz Ernő
mezőgazdasági mérnök
Születési adatok
1920. november 8.
Köpec, v. Háromszék vármegye
Halálozási adatok
2010. október 27.
Budapest
Család
Sz: Bocz Gábor tímár, Botz Anna htb. F: Czappán Viola.Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában és Höltövényben (Brassó vm.) végezte, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban éretts. (1940), katonai szolgálatot teljesített (1941–1942), majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte meg (1943–1944). A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztályán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), az ELTE TTK, ill. Föld- és Élettudományi Kara biológia–kémia szakos hallgatója (1950–1954), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1958), doktora (1968).Életút
Az erdőfülei népiskola tanítója (1940–1941). A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztály Növénytermesztési Tanszékének demonstrátora, gyakornoka (1945–1948), tanársegéde (1948–1949). A bp.-i Magyar Agrártudományi Egyetem egy. adjunktusa (1949–1951), az Agrártudományi Egyetem (ATE, 1952–1958), a DATE Növénytermesztési Tanszék egy. docense (1958–1964), egy. tanára (1964. aug. 1.–1990. dec. 30.) és a Tanszék vezetője (1964–1975), a Növénytermesztési és Ökológiai Intézet igazgatója (1975–1990), a DATE kutatóprofesszora (1991-től). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Szakoktatási Főosztályának munkatársaként az alsó- és középfokú növénytermesztési szakoktatás irányítója (1951–1952). Az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági enciklopédia c. tárgy előadója (1950–1951). Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott a romániai falukutató mozgalomba, ahol elsősorban mezőgazdasági problémákat vizsgált, később érdeklődése burgonya-ökológiai és vetőmag-termelési kérdések felé fordult. Új vetőburgonya- termelési módszereket dolgozott ki, vizsgálta a növények nagyobb termésének klimatológiai feltételeit, a növények optimális víz- és tápanyagellátását. Különösen nagy gondot fordított Magyarország két legnagyobb múltú nagyüzeme – Bábolna és Mezőhegyes – gazdálkodásának tanulmányozására. Több évtizedes terméssorok összehasonlításával alapvető megállapításokat tett a magyarországi nagyüzemek stratégiai tervezésére. Debrecenbe kerülése után elsősorban a magyarországi mezőgazdasági növénytermesztés távlati fejlődési lehetőségeit, s az ezzel összefüggő öntözési kérdéseket kutatta, számos OMFB-tanulmányt készített, valamint elsőként javasolta az egységes trágyázási kísérletek beállítását és a tájankénti helyes műtrágyamennyiség megállapítását. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi öntözés fejlesztése, a termés minőségét befolyásoló tényezők vizsgálata terén is. A magyarországi vízellátottsági és öntözési jelzésszolgálat megszervezője (1970-től).Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben búcsúztatták (2010. nov. 18-án). Hamvai egy részét Budapesten, másik részét Köpecen helyezték örök nyugovóra.Elismertség
Az MTA Növénytermesztési Bizottsága alelnöke (1990-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Központi Vezetőségének tagja (1964–1990), a Hajdú-Bihar Megyei TIT agrárszakosztályának elnöke. Az European Society for Agronomy tagja (1990-től).Elismerés
A DATE, az ATEK (1987) és a GATE tb. doktora (2002), Pro Universitate Díj (1988), a Kijevi Egyetem díszdoktora (2000), a Debreceni Agrár-felsőoktatásért (2002) és a Debreceni Egyetemért Emlékérem (2005). A Magyar Köztársaság csillagrendje (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004). Kiváló Feltaláló (1977), Ujhelyi Imre-emlékérem (1983), Cserháti Sándor-emlékérem (1985), Akadémiai Díj (1987), Eötvös József- koszorú (1993), az Arany János-közalapítvány Nagydíja (2000), Surányi János-emlékérem (2005).Szerkesztés
A Mezőgazdasági Kiskönyvtár szerkesztője (1951–1953). A Növénytermelés szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).Főbb művei
F. m.: A jó vetőburgonya-gumó nagysága és alakja. – Adatok a gyep talajvédő és talajjavító hatásához Magyarországon. (Agrártudomány, 1950)Bevezetés a mezőgazdasági tudományokba. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Bevezetés az okszerű talajművelésbe. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Mezőgazdasági enciklopédia. Főisk. jegyz. (Bp., 1951)
Mezőgazdasági alapismeretek. Középiskolai tankönyv. (Bp., 1952)
Éghajlati tényezők komplex ábrázolása a növénytermesztésben. (Az Időjárás, 1956)
Új vetőburgonya termesztési módszerek. Kand. értek. (Debrecen, 1958
megjelent, kivonatosan: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1961)
A burgonya tenyészterülete. (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
Az időjárás hatása a burgonya „leromlásos” termésingadozására. (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1958)
A burgonya termesztése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A korszerű vetésforgó bevezetésének irányelvei. (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1960)
A termelőszövetkezetek táblásításának és a vetésforgók tervezésének irányelvei. Papp Gézával. (Bp., 1961)
A kukorica több évtizedes termésének elemzése Mezőhegyes és Bábolna nagyüzemi termelési viszonyai között. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Bp., 1962)
Előtanulmány a 20 éves növénytermesztési célkitűzések elérésének általános feltételeiről. (Debrecen, 1962)
A műtrágya szerepe a kiegyenlítetten nagy termések elérésében. Szász Gáborral. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Magyarország terméseinek 2–3-szorosára növelésének feltételei 1980-ig terjedően. Előtanulmány. (Debrecen, 1963)
Szerves és szervetlen trágyák szerepe talajaink termőképességében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
A nagyobb, biztonságosabb termések alapvető feltételei és a nagyadagú trágyák hatékonyságának növelhetősége a tiszántúli löszhátak csernozjom talajain. Doktori értek. (Bp., 1967)
A Növénytermesztési Tanszék 15 éves története. Összeáll. Dezső Györggyel. (Debrecen, 1968)
A szántóföldi növények hazai trágyázásának irányelvei. (Debrecen, 1974)
Az idények kívüli öntözés. Egy. jegyz. (Debrecen, 1976)
Trágyázási útmutató. (Bp., 1976)
A nagyadagú műtrágyázás termésbefolyása és racionális adagjainak megállapítása fontosabb szántóföldi növényfajonként az ország különböző térségeiben. (Trágyázási útmutató. Bp., 1976)
Éghajlat, időjárás és öntözés hatása a műtrágya-érvényesülésre. Eredményösszefoglaló. Többekkel. (Debrecen, 1978)
Az idényen kívüli öntözés. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp., 1978)
A kukorica víz- és tápanyagellátásának optimalizálása és hatása a termés tömegére. Nagy Jánossal. – Összefüggés a búza előveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Sárvári Mihállyal. (Növénytermelés, 1981)
Az őszibúzafajták öntözési reakciójának vizsgálata csernozjom talajon. Pepó Péterrel. – A műtrágyázás és öntözés hatása az őszibúzafajták minőségére. Pepó Péterrel. (Növénytermelés, 1984)
Az őszibúzafajták trágyareakciójának vizsgálata csernozjom talajon. Pepó Péterrel. (Növénytermelés, 1985)
Új nagyüzemű biotechnológiai trágyázási módszer a talajok savanyodásának gátlása céljából. (Agrokémia és Talajtan, 1989)
A műtrágyázás és az öntözés interakciójának vizsgálata őszi búzánál. Pepó Péterrel, Pepó Pállal. (Növénytermelés, 1989)
A trágyázás és öntözés hatása a borsó ásványielem-tartalmára és aminosav-összetételére. 1–2. Győri Zoltánnal. (Növénytermelés, 1991)
Szántóföldi növénytermesztés. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1992
2. kiad. 1996
3. kiad. 1998
új kiad. 2002 és 2003)
Korszakváltás és a fenntartható fejlődés a hazai növénytermesztésben. (Növénytermelés, 1999)
Hazánk növénytermesztésének korszakváltása. (Acta Agraria Debreceniensis, 2002)
A búza evolúciója okozta mikroelem-csökkenés. (Gyep, állat, vidék, kutatás, tudomány. Debrecen, 2005. márc. 17. Szerk. Jávor András. Debrecen, 2005)
szabadalmai: Elsötétítés nélküli, nappali fényben vetítő készülék. (1950)
Idényen kívüli öntözés mesterséges tápközegek perlit fölhasználásával. (1972)
A talajok nagyobb foszfor feltöltésének módszere. (1974)
Fajspecifikus több mikroelemből álló komplex permettrágya. (1978)
Mészhumátos trágya a talajok savanyodásának gátlására. (1986).
Irodalom
Irod.: Bócsa Iván: B. E. 70 éves. (Növénytermelés, 1991)Ruzsányi László: B. E. 75 éves. (Növénytermelés, 1995)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Pepó Péter: B. E. professzor 80 éves. (Növénytermelés, 2000)
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum díszdoktorai. Szerk. Jávor András. (Debrecen, 2002)
Arcképcsarnok. Beszélgetés B. E. ny. egyetemi tanárral, a Debreceni Egyetem oktatójával. (Gyakorlati agrofórum, 2005)
Pepó Péter: B. E. 85 éves. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2005)
Búcsúzunk B. E. professzortól. (Hajdú-Bihari Napló, 2010. okt. 30.)
B. E. (Népszabadság, 2010. nov. 2.)
Pepó Péter: In memoriam B. E. (Agrofórum, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
