Család

Sz: Biró István, Selmeczi Ilona. Szülei munkások voltak. F: Pahocsa Rozália. Leánya: Bíró Erzsébet (1942–) és Bíró Rozália (1946–). 

Iskola

A Magyar Posztógyárban szövő, majd szerelő (1936–1940), a BSZKRT Ferencvárosi Főműhelyében hegesztő (1940–1945), főművezető (1945–1949); tanulmányait munka mellett végezte. Az Állami Műszaki Főiskolán (1949), a Gazdasági és Műszaki Akadémián végzett (1953). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1966), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1974).

Életút

A Külkereskedelmi Minisztérium (KKM) Műszaki Osztályának osztály-, ill. főosztályvezetője (1949–1955), a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1955–1957). A KKM kereskedelmi tanácsosa, a londoni magyar kirendeltség vezetője (1957–1960), a KKM párttitkára (1960–1961), külkereskedelmi miniszterhelyettes (1962. febr. 10.–1963. dec. 6.), majd nyugdíjazásáig külkereskedelmi miniszter (1963. dec. 7.–1979. márc. 30.), e minőségében a Gazdasági Bizottság és az Állami Tervbizottság tagja.

Az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1980. márc. 28.), a KB Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja.

Országgyűlési képviselő (Győr-Sopron megye, 6. sz. választókerület, 1980–1990).

A BSZKRT SE (1936–1948), a Budapesti Előre kerékpárversenyzője (1949–1953); pályaversenyágban magyar bajnok (1941: üldöző csapat). A magyar országúti válogatott tagja (1945–1947). Országúti versenyágban, páros versenyszámban; Pásztor Istvánnal országos csúcstartó (50 km 1947: 1:08:02,00; 60 km 1947: 1:23:42,00; 70 km 1947: 1:37:20,00; 80 km 1947: 1:48.40,00).

Közgazdászként elsősorban a magyar külkereskedelmi politika kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett (lakcíme: Budapest XI. kerület, Ménesi út 73.), a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1950), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1961), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1980).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Társadalmi Szemlében (1967–1974), a Közgazdasági Szemlében (1968–1973), a Külkereskedelemben (1968–1971), a Pártéletben (1969-től), az Ipargazdaságban (1970-től), a Külgazdaságban (1973–1979), és a Szabványosításban jelentek meg (1976–1979) .