Bihari Ottó
Bihari Ottó

2024. december 8. Vasárnap

Bihari Ottó

jogász

Születési adatok

1921. január 13.

Temesvár

Halálozási adatok

1983. január 4.

Pécs


Család

Sz: apja ügyvéd volt (†1929), anyja segédmunkás. Gyermekkorában apai nagybátyja nevelte, aki a Debreceni Helyivasút főmérnöke volt. Nős, két gyermeke született.

Iskola

Tanulmányait Temesvárott, román tannyelvű iskolában kezdte, Debrecenben fejezte be. A debreceni Piarista Gimnáziumban éretts. (1939), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1943); az állam- és jogtudományok kandidátusa (1957), doktora (1962), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

Az illegális KMP tagja (1941-től), Budapesten, a Mikó Zoltán vezette ellenállási csoportban harcolt a németek és a nyilasok ellen (1944–1945). A II. vh. után Tolna vm. főispáni titkára, járási főjegyzője, vm.-i másodjegyzője, végül Tolna vm. főjegyzője (1945– 1949), a Belügyminisztérium (BM) Tanulmányi Osztályának helyettes vezetője (1949–1951), a felsőgödi Közigazgatási Tanfolyam – az első bentlakásos közigazgatási iskola – r. tanára, majd igazgatója (1949–1951). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE alapító oktatója (1950-től), egy. adjunktusa (1951–1955), egy. docense (1955–1956). A Pécsi Tudományegyetem Államjogi Tanszékének egy. docense (1956–1957), egy. tanára (1957. júl. 14.–1973) és a Tanszék vezetője (1956–1973); közben az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánja (1957–1964). Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete igazgatója (1973–1983). A szocialista államjog egyik megalapozója és művelője. Vezető szerepet játszott számos közigazgatási törvény – elsősorban a tanácstörvények – és az új alkotmány előkészítésében.

Emlékezet

Születésének 60. évfordulóján Bihari Ottó-emlékülést tartottak (Pécs, 1986. ápr. 22.), 80. évfordulójáról emlékkönyvvel emlékeztek meg (Pécs, 2001). Emlékét őrzi a Bihari Ottó Kutatói Ösztöndíj (Pécsi ÁJTK, 2000-től). Róla nevezték el a Bihari Ottó Szakkollégiumot (Pécs, 2005?-től).

Elismertség

Az MTA Politikatudományi Bizottsága elnöke, a Jogtudományi Bizottság tagja. A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) elnöke (1973– 1983).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (1960; arany, 1964 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). Állami Díj (oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért, 1975).

Főbb művei

F. m.: A szuverenitás kérdéséről. (Állam és Közigazgatás, 1950)
A helyi tanácsok állandó bizottságai. (Állam és Közigazgatás, 1951)
Népköztársaságunk alkotmánya. (Bp., 1953)
Választások Magyarországon régen és most. (Bp., 1953
német, román és szerb nyelven is)
A pusztaszabolcsi tanács munkája. Beér Jánossal. (Bp., 1954)
Mi a jelentősége új tanácstörvényünknek? (Bp., 1954)
A tanácsok bizottságai. Kand. értek. is. (Bp., 1958)
A szovjet állam- és jogrendszer alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
Az államhatalmi és államigazgatási szervek hatáskörének problémái. (Bp., 1959)
Államjog az államigazgatási jog alapjaival. Egy. tankönyv. (Bp., 1960
2. kiad. 1962)
A tanácstörvény. Az 1954. évi X. törvény magyarázatokkal. Szamel Lajossal. (Bp., 1961)
Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete. Doktori értek is. (Bp., 1963)
Államjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1964)
Összehasonlító államjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1967)
Hungary’s New Electoral Law. (New Hungarian Quaterly, 1967)
A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei. (Bp., 1969)
Socialist Representative Institutions. (Bp., 1970)
Lenin és az alkotmány. (Állam és Igazgatás, 1970)
Államjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1974
2. kiad. 1977)
Belső ellentétek és kiegyenlítések a szocialista állam szervezetében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. febr. 7.)
The Constitutional Models of Socialist State Organization. (Bp., 1979)
Hatalom és egyetértés. A szocialista államszervezet és a területi munkamegosztás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. márc. 21.
Gazdaság és Jogtudomány, 1980)
Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (Bp., 1983)
Államjog. Alkotmányjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1984
2. kiad. 1987).

Irodalom

Irod.: Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. (Pécs, 1980)
B. O. (Állam és Igazgatás, 1983)
Ádám Antal: In memoriam B. O. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
Kovács István: B. O. (Magyar Tudomány, 1983)
Kulcsár Kálmán: Otto Bihari. (Acta Juridica, 1983)
Markos György: B. O. és a magyar államjogtudomány. (Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből, 1985)
Állam, térkapcsolatok, demokrácia. B. O.–emlékülés. B. O. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Csefkó Ferenc. (Pécs, 1987)
Emlékkönyv B. O. egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára. Szerk. Petrétei József. (Pécs, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője