Bibó Erzsébet
Bibó Erzsébet

2022. január 20. Csütörtök

Bibó Erzsébet, barátosi

muzeológus

Névváltozatok

1911-től Kern Rezsőné; 1935-től Bányai Sándorné

Születési adatok

1885. október 19.

Csombord, Alsó-Fejér vármegye

Halálozási adatok

1971. május 22.

Uzon


Család

Háromszéki eredetű nemesi családból származott, nagyapja: Bibó Lajos (1820–1903) iskolamester. Sz: Bibó Lajos (1864–1913) szerkesztő, Székely Katalin. Négy testvére közül kettő érte meg a felnőttkort: Bibó Lajos (1890–1972) író, újságíró, szerkesztő, Bibó Dezső ügyvéd. F: 1. 1911–1934: Kern Rezső. 2. Első férjének halála után, hogy ne utasítsák ki Romániából névházasságot kötött tamásfalvi Bányai Sándorral.

Iskola

A győri tanítónőképzőben, majd a bp.-i Erzsébet Tanárképzőben tanult, magyar nyelv és irodalom–történelem szakos polgári iskolai tanári okl. szerzett (1909).

Életút

Rimaszombatban (1909–1915), Kulán (1915–1918), Sepsiszentgyörgyön állami polgári iskolai tanár (1918–1919), az átszervezés után a Református Székely–Mikó Kollégium sepsiszentgyörgyi tagozatának (= leánygimnáziuma) r. tanára (1919–1944), ill. igazgatója (1924–1944). A Székely Nemzeti Múzeum őre (1928–1944). Sepsiszentgyörgy és környéke történeti emlékeivel foglalkozott. Megírta a sepsiszentgyörgyi leánygimnázium történetét, összeállította a Református Székely–Mikó Kollégium iskolai értesítőinek polgári leányiskolai jelentéseit, Konsza Samuval együtt elkészítette a Székely Nemzeti Múzeum cédulakatalógusát. Csutak Vilmossal együtt Bükszádon begyűjtötte a Mikes-féle huta termékeit (1936).

Főbb művei

F. m.: Az iskola rövid története. (A sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium gimnáziumának és leányközépiskolájának évkönyve az 1940/41. évről. Sepsiszentgyörgy, 1941).

Irodalom

Irod.: Kelemen József: A sepsiszentgyörgyi községi felső leánytanodától a Mikes Kelemen Líceumig. (Sepsiszentgyörgy, 1999)
Boér Hunor: B. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője