Biacs Nándor
Biacs Nándor

2024. december 8. Vasárnap

Biacs Nándor

gépészmérnök

Születési adatok

1909. március 31.

Szeged

Halálozási adatok

1974. január 4.

Budapest


Család

Sz: Biacs Nándor (†1925) mérnök, Kövi Anna (†1940). F: Szira Ágnes. Fia: Biacs Péter (1940–) vegyészmérnök, ill. Biacs Tamás; leánya: Biacs Krisztina. Tíz éves koráig családjával Ózdon élt.

Iskola

Budapesten éretts. (1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931), a műsz. tudományok kandidátusa (1970).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály Villamosművek Tanszék alapító tagja, kisegítő tanársegéde (1932–1934), egy. adjunktusa (1938–1939); közben Engel Károly Elektromos Gyárának osztályvezető mérnöke (1934– 1938). A Ganz Villamossági Gyár, ill. a Klement Gottwald Gyár tervező mérnöke, majd a Könnyűvontatási Osztály vezetője (1939– 1950); közben a Szovjetunióban hadifogságban volt, mint polgári személy (1945–1947). A Földalatti Vasút Beruházási Vállalat irányító mérnöke (1950–1953), a MÁV Vasúttervező Vállalat Gépészeti Szakosztályának vezetője (1953–1958), a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Villamosítási és Dízelesítési Osztályának vezetője (1959–1969). A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem, ill. az ÉKME Közlekedésmérnöki Kar Elektronikai, ill. Közlekedésvillamossági Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1965). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Tudományos pályafutásának kezdetén kis transzformátorok egyszerűsített méretezéseinek új módját dolgozta ki, majd Bieka-híd nevű találmányával kábelek és vezetékek hibahelyeinek pontosabb bemérését oldotta meg. Később, az 1950-es évektől a vasúti villamosítás egyik legjelentősebb magyarországi szakértőjeként elsősorban vasúti járművek és dízelmozdonyok tervezésével fogl. ő tervezte a földalatti próbakocsikat és a kísérleti mozgólépcsőket. A nagyteljesítményű korszerű villamos mozdonygyártás magyarországi elindítója. A bp.-i műszaki egyetemen a villamos- és dízel-szakmérnökképzés megszervezője.

Elismertség

Az MTA Közlekedési Főbizottsága tagja. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) erősáramú gépipari koordinátora (1965-től).

Főbb művei

F. m.: Kis transzformátor készítése. (Technikai zsebkönyvtár. Bp., 1938)
Villamos szögközlés és távkormányzás. (Magyar Katonai Szemle, 1939)
A grammofon kezelése és javítása. (Bp., 1939)
Kis transzformátorok egyszerűsített méretezése. (Technika, 1939)
Villamos hibahely mérés. (Bp., 1943)
Magyar trolibusztípus kialakításának szempontjai. (Magyar Technika, 1949)
A budapesti földalatti vasút új motorkocsijai. (Magyar Technika, 1953)
Villamos vontatás. (Gyakorlati elektrotechnika. Szerk. Jesch László. Bp., 1958)
Járművek elektronikus azonosítása. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1959)
Elektrotechnika mérnökhallgatók számára. Egy. jegyz. (Bp., 1960)
Elhárultak a vasútvillamosítás nagy akadályai. (Vasút, 1960)
Félvezető egyenirányítók tökéletesítésének hatása a vasútvillamosítási rendszerek fejlődésére. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1960)
Vízgazdálkodási létesítmények villamos üzeme. (Bp., 1962)
Általános és gyakorlati elektrotechnika. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1964)
Nagy vasúti villamosvontatási rendszerek. (Bp., 1965)
Vasúti járművek villamos erőátvitele. (Bp., 1965)
Egységes távvezérlésű rendszer kidolgozásának alapjai a MÁV villamos- és diesel-járművei számára. Kand. értek. (Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: Kurutz Károly: Száz éve született B. N. professzor. (Elektrotechnika, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője