Bevilaqua-Borsodi Béla
Bevilaqua-Borsodi Béla

2022. június 30. Csütörtök

Bevilaqua-Borsodi Béla

művelődéstörténész, muzeológus

Névváltozatok

1928-ig Bevilaqua

Születési adatok

1885. február 23.

Miskolc

Halálozási adatok

1963. március 12.

Budapest


Család

Sz: Bevilaqua Béla, Szentessy Mária. F: Weiss Ella, Weiss Jónás és Gottlieb Nanette leánya.

Iskola

A bp.-i tanárképző főiskolán tanári okl. (1907?), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1911), utóbb az orvostudományi karon is tanult.

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) gyakornoka, majd segédőre (1911–1914), az I. vh.-ban egészségügyi hadnagyként frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után néhány évig régiségkereskedéssel fogl., majd az Országos Hadimúzeum (= Hadtörténelmi Múzeum) alkalmazottja (1920?–1935), majd irodalmi munkásságából élt (1935-től). Az Orbók Loránd által kezdeményezett művészi bábjátékok rendezője és konferansziéja (1910–1914), majd a Magyar Rádió dramatikus produkcióiban elsőként alkalmazott hangulat- és helyszínjelző hangkulisszákat (1924–1929). Különböző napilapokban bábtörténeti írásai is megjelentek. Muzeológusként kezdeményezte az Országos Hadimúzeum könyvanyagának feldolgozását, a hadtörténeti vonatkozású régi nyomtatványok gyűjtését; maga is számos metszetet és könyvet adományozott a múzeumnak. Részt vett a mohácsi csata évfordulós megemlékezéseiben és a mohácsi emlékútvonal kijelölésében (1926), ill. az első magyar orvostörténeti kiállítás elkészítésében (Iparművészeti Múzeum, 1929). Művelődéstörténészként elsősorban Albrecht Dürer és Luigi Ferdinando Marsigli munkásságával, ill. katona-egészségügyi kérdésekkel fogl. Különösen értékes ipartörténeti munkássága: feldolgozta a magyar serfőzés és a magyar vendéglátóipar, megírta a pest-budai kávéházak történetét. Csillagászattörténettel és a magyar utazók, világjárók életrajzával is fogl.

Elismertség

A Dürer Bizottság tagja, előadója (1927-től). A Műemlékek Országos Bizottsága l. tagja (1935 és 1938). A József Nádor Céh főtitkára (1935).

Főbb művei

F. m.: A valóság problémája. Ismeretelméleti tanulmány. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1911)
Dürer Albert erődítési tervei és a XV– XVII. századi török probléma. (Bp., 1928)
Görgey Arthur Fraunhoffer- és Dolland-rendszerű messzelátói. (Múzeumi Lapok, 1928)
Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. (Bp., 1929)
Adalékok a városok, várak és egyéb erőshelyek kapuinak és kulcsainak művelődéstörténetéhez. (Bp., 1930)
A galánthay gróf Esterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762–1883. (Stella, 1930)
A budai és pesti mészároscéhek ládáinak okiratai. 1270–1872. Az ipartársulat és az ipartestület története. 1873–1930. Várostörténeti és kézmívességtörténeti tanulmány. I–II. (Bp., 1931)
A magyar serfőzés története. Művelődéstörténeti és kézmívességtörténeti tanulmány. I–II. (Bp., 1931)
Magyar gaudeamus. Régi magyar diákdalok. Harmonizálta Kazacsay Tibor. Gyűjtötte B. B. (Bp., 1932)
Pest-budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség. 1535–1935. Művelődéstörténeti tanulmány. I–II. Mazsáry Bélával. (Bp., 1935– 1937)
Irányelvek a székesfehérvári királysírleletek agnoscálhatásához. Hetényi Imre elgondolásai alapján. (Történetírás, 1938)
Régi és új magyar takácsmesterségek. (Bp., 1942)
Magyar történelem anekdótákban. Elbeszéli. (Magyar kézbe magyar könyvet. Bp., 1943)
A magyar vendéglátóipar története. I. Többekkel. (Bp., 1943)
Német maszlag. I. Othotól Adolf Hitlerig. 972–1945. (Bp., 1945)
Régi magyar világjárók. Összeáll. Agárdi Ferenccel. (Bp., 1954
2. bőv. és átd. kiad. Bp., 1955
Sikerkönyvek. 3. kiad. 1969)
A budai Víziváros története. Várostörténeti tanulmányok. (Bp., 1961
új kiadása: A Víziváros. Művelődéstörténeti tanulmány címmel. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta Búza Péter. Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Kásáné Csapó Katalin: Kávéházi garabonciás. B. B. (Budapest [folyóirat], 1987)
Kreutzer Andrea: B. B. (Magyar Múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002
Borsody Bevilaqua Béla néven, téves halálozási adattal: 1962!).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője