Betlen Oszkár
újságíró, politikus, történész
Születési adatok
1909. szeptember 13.
Pozsony
Halálozási adatok
1969. január 20.
Budapest
Család
Sz: Lipnic Anna. Fia: Betlen János (1946–) újságíró.Iskola
Négy polgárit követően villanyszerelőnek tanult, Moszkvában a Komintern hathónapos tanfolyamán végzett (1931), a történelemtudományok kandidátusa (1968).Életút
Az illegális kommunista mozgalom résztvevője (1929-től), a KIMSZ (1929–1931) és titkárságának tagja (1931), lapjának az Ifjú Proletárnak szerkesztője; letartóztatták, és kilenc havi fogházra ítélték (1931. ápr.), majd Magyarországból Pozsonyba utasították ki (1932). A csehszlovák hadseregben szolgált (1932–1934), egyúttal a Csehszlovákiában legálisan működő Szlovák Kommunista Párt (SZKP) ifjúsági szervezetének egyik vezetője, a kommunista irányítás alatt álló Magyar Fiatalok Szövetsége titkára és az SZKP vezetőségi tagja (1932–1937); közben a Komintern VI. világkongresszusának küldötte (Moszkvában, 1935). Az ostravai Magyar Nap c. kommunista lap szerkesztője (1937–1938), majd a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) utasítására illegalitásba vonult, és titkos megbízásokat teljesített. Csehország német megszállás után a Gestapo letartóztatta (1939), kommunista tevékenysége és származása miatt Dachau, Buchenwald és Auschwitz koncentrációs táborainak foglya (1939–1945; 1945. jan.-ban szabadult). A II. vh. után visszatért Magyarországra, a Szabad Nép szerkesztője (1946–1951), főszerkesztője (1951–1954), főszerkesztő- helyettese (1954–1956), egyúttal a Tartós békéért, népi demokráciáért! c. magyar nyelvű Kominform lap szerkesztője (1954– 1956). Az MDP KV póttagja (1951. márc.–1956. okt.), a forradalom idején fegyveresen harcolt a forradalmárok ellen (1956. okt.– nov.). A bukás után az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tud. munkatársa (1957. márc.–1960), tud. főmunkatársa (1960–1969) és a Nemzetközi Munkásmozgalom Története Szekció vezetője (1960–1969). Az MLEE Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszék tanára. Történészként elsősorban 20. sz.-i munkásmozgalom-történettel, a Kommunista Internacionálé történetével, ill. a munkásosztály ún. antifasiszta forradalmi egységének kérdéseivel foglalkozott. Az auschwitzi haláltábor életéről szóló visszaemlékezéseit több nyelvre is lefordították.Szerkesztés
Az Ifjú Proletár szerkesztője (1931–1932). Az ostravai Magyar Nap c. kommunista lap szerkesztője (1937–1938). A Párttörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: A nemzetiségek Magyarországon. – Reszlovakizálás és a szlovákok kényszerű áttelepítése. – Az új Csehszlovákia és a cseh–magyar viszony. (Társadalmi Szemle, 1946)A szlovákiai magyarok kényszerkitelepítése. (Társadalmi Szemle, 1947)
Jugoszlávia gazdasági és politikai rendszere. (Bp., 1947)
A tömegek becsapásának politikája Jugoszláviában. (Társadalmi Szemle, 1948)
Mit akar az MDP? Szemináriumi füzet. (Bp., 1948)
Trockizmus, nacionalizmus: az imperialista behatolás eszközei. (Bp., 1949)
Tanulságok a Rajk-pör után. (Társadalmi Szemle, 1949)
A béke ügye. – A Tito-banda megnövekedett szerepe az imperialisták agressziós politikájában. (Társadalmi Szemle, 1950)
A Slánsky-féle összeesküvő bandáról. – A pártválasztmányok a kollektív vezetés szervei. (Társadalmi Szemle, 1953)
Az MDP III. kongresszusa mérföldkő a népjólét emelésének, a szocializmus építésének útján. (Társadalmi Szemle, 1954)
Ellenforradalom Magyarországon. 1956. (Bp., 1958)
Élet a halál földjén. Auschwitzi visszaemlékezések. A borítót tervezte Darvas Sándor. (Bp., 1959
2. kiad. 1969
A kötetet szerk. Török Piroska. 3. kiad. 1980
cseh nyelven: Praha, 1961
szlovákul: Bratislava, 1962
bolgárul: Szófia, 1962
németül: Berlin, 1962
románul: Bucuresti, 1970)
A Kommunista Internacionálé VII. világkongresszusa és az antifasiszta, antiimperialista népfront. (Párttörténeti Közlemények, 1960)
Népi demokratikus fejlődés Spanyolországban. 1936–1939. (Bp., 1963)
A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa. (Bp., 1964)
Az egységfront-mozgalom és a harc a munkásosztály egységes forradalmi pártjáért. 1933–1937. Kand. értek. is. (Bp., 1967)
A magyar és nemzetközi munkásmozgalom története. 1848–1945. Egy. jegyz. és MLEE tankönyv is. Blaskovics Jánossal, Labádi Lajossal. (Bp., 1967
7. kiad. 1977)
Párizs, Madrid, Bécs. A Komintern egységpolitikája. 1933–1937. (Bp., 1968).
Irodalom
Irod.: B. O. (Népszabadság, 1969. jan. 22.)Vass Henrik: B. O. (Párttörténeti közlemények, 1969)
A megsemmisíthetetlenek pártja. Magyar partizánok Európa küzdőterein. Szerk. Petrák Katalin, Vágó Ernő. (Bp., 1969)
Tanúságtevők. (Bp., 1975)
Vass Henrik: B. O. (Magyar Sajtó, 1984).
Megjegyzések
Lexikonok valószínűleg téves adata szerint eredeti neve Bettelheim volt! Gulyás III. köt. szerepel egy Bethlen (1877-ig Bettelheim) Oszkár újságíró (1876–), talán ezzel keverték össze.Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
