Bethlen Miklós
Bethlen Miklós

2024. október 6. Vasárnap

Bethlen Miklós, bethleni gr.

honvédtiszt, színész, szerkesztő

Névváltozatok

Bolnai Miklós

Születési adatok

1831. augusztus 18.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1899. május 21.

Budapest


Család

Sz: Bethlen János, id. (1792–1851): politikus, nagybirtokos, uzoni gr. Béldi Rozália (1800–1836).

Iskola

Házitanítója Gyulai Pál volt, majd a kolozsvári református főtanodában tanult (1845–1848).

Életút

A forradalom és szabadságharc idején önkéntes 11. honvéd zászlóaljnál (1848. aug.–okt.), uo. hadnagy (1848. okt.–dec.), főhadnagy (1848. dec.–1849. márc.) és a 3. század parancsnoka (1849. márc.–aug.). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után közlegényként besorolták az osztrák hadseregbe. Katonatisztként később még részt vett a porosz–osztrák háborúban (Jicinnél súlyosan megsebesült, 1866). Az osztrák hadseregből történő (első) leszerelése után Pesten élt, Egressy Gábortól színészetet tanult (1850-es évek eleje). Bolnai Miklós álnéven a pesti Nemzeti Színház színésze (1854–1859); közben a hamburgi társulat művésze (1856–1857). Színészként Antoniusként debütált (1854. okt. 9-én), majd eljátszotta a Hamletet is (1854. okt. 30-án), nagy sikerrel lépett fel Kolozsvárott (1855. jan.), majd Hamlet címszerepében Hamburgban is fellépett (természetesen német nyelven, 1856. nov.). Párizsban telepedett le (1859), hogy színi tanulmányait tökéletesítse: a Conservatoire-ban szavalást tanult, s valószínűleg színészi okl. is szerzett (s a párizsi színházban is fellépett, 1859–1862). Írásaiban később is gyakran foglalkozott a magyar színművészet helyzetével, jövőjével. Javasolta, hogy a vagyonos családok álljanak a magyar színházi kultúra fejlesztése mellé, s nem csak anyagilag. Véleménye szerint, ha a magyar arisztokrácia gyermekei nagy számban választják a színészi pályát ez nagy mértékben javítaná a színészek társadalmi elfogadottságát, emelné presztizsüket. Elsők között vetette fel továbbá egy színészeti iskola felállításának fontosságát.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Szerkesztés

Hazatérése után Pesten a Magyar Sajtó c. lap szerkesztője, egyúttal a bécsi sajtóiroda munkatársa (1862–1866). Az Ungarische Monatschrift (1867–1869), a Diplomatische Wochenschrift szerkesztője (1868–1871), a Honvéd, ill. a Polgár és Honvéd főmunkatársa (1869–1872). A Budapesti Hírlap (1890–1897), a Pesti Napló (1893–1899) és a Hazánk rendszeres tárcaírója (1897– 1899). Írásai még – többek között – a Honderű (1847), a Pesti Divatlap (1848), a Marczius Tizenötödike (1848), a Hölgyfutár (1856), a Nefelejts (1861), a Nővilág (1861), a Koszorú (1863), a Budai Lapok (1863), a Fővárosi Lapok (1864), az Arad és Vidéke (1887– 1890), a Magyarság (1889), a Vasárnap (1890), az Egyetértés (1892), a Politikai Hetiszemle (1895), a Rendőri Lapok (1898) és a Vasárnapi Ujság hasábjain jelentek meg (1898–1899).

Főbb művei

F. m.: Angyal Bandi és Szép Juliska. Népszínmű. (Kolozsvár, 1846)
Színházi naptár az 1857. évre. Szerk. Dobsa Lajossal, Tóth Kálmánnal. (Pest, 1856)
A magyar színészetről. (A Nemzeti Színház emlékkönyve. Szerk. Jakab István. Kolozsvár, 1857)
A magyar kérdés európai szempontból. (Pest, 1863)
A birodalom súlypontja Budán. (Pest, 1864)
Ein Wort an Deák. Politikai röpirat. Nikolaus Bethlen néven. (Wien, 1865)
A történelem regénye. Jellem és korrajzok. 1846–1886. Ifj. B. M. néven. (Bp., 1888)
Divatos erkölcsös. Naturalisztikus dráma. (Bp., 1890)
Múlt és jelen. Régi levelek és divatos erkölcsök. (Bp., 1896).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Bartha Katalin Ágnes: Színházi szerepvállalás és önazonosság. Ifj. gr. B. M. (Symbolon, 2007)
Bartha Katalin Ágnes: XIX. századi erdélyi Shakespeare. Magyar recepcióváltozatok. PhD-értek. (Kolozsvár, 2007).

Megjegyzések

MÉL I. és UMÉL I. Szinnyei és Lukinich alapján téves életrajzi adatokkal!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője