Bethlen Gábor, bethleni gr.
politikus, nagybirtokos
Születési adatok
1836. június 16.
Nagyszeben
Halálozási adatok
1897. június 15.
Keresd, Nagyküküllő vármegye
Család
Sz: Bethlen Gábor kúriai bíró, gr. bethleni Bethlen Klára.Iskola
Ifjúságát Kolozsvárott és Keresden töltötte, mint magántanuló a kolozsvári református kollégium gimnáziumában éretts. (1855), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1855–1859).Életút
Hosszabb utazást tett külföldön előbb Bukarestben járt, majd Genfbe utazott gr. Teleki Lászlóhoz (1859). Itáliában telepedett le, ahol megismerkedett Klapka Györggyel és belépett a Magyar Légióba (1860-tól). Garibaldi hadseregében harcolt (1862–1863), Aspremonténál fogságba esett (Genovában raboskodott, 1863). Szabadulása után rövid ideig Párizsban élt, majd hazatért szülőföldjére. Részt vett a nagyszebeni tartománygyűlésen (1863) és az utolsó erdélyi országgyűlésen (Felső-Fehér vm. követe, 1865–1866), valamint az 1865–1866. évi országgyűlésen (Balközép párti programmal, mint Felső-Fehér vm., erzsébetvárosi kerületi követe). Vármegyei szolgálatba állt (1869-től), Felső-Fehér vm. főbírája (1870–1871), majd Felső-Fejér és Kis-Küküllő vármegyék, valamint Erzsébetváros (1875–1876), Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő vármegyék főispánja (1877–1890). A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Balavásári kerület, 1891–1892), átlépett a Nemzeti Pártba, annak programjával ismét képviselővé választották (Marosvásárhelyi II. kerület, 1892–1896; 1896-ban már nem szerzett mandátumot). A Főrendiház tagja (1885–1897). Az erdélyi református egyházkerület főgondnoka (1889–1897). Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapító elnöke (1885–1897). A Kolozsvári Leszámítoló Bank és Takarékpénztár r. tagja (1889–1894), ill. az Erdélyi Magyar Jelzálog Hitelbank r. tagja és elnöke (1891–1897). Az 1870-es–1880-as évek egyik meghatározó jelentőségű erdélyi politikusa, Rudolf főherceg, trónörökös szűkebb baráti köréhez tartozott. Vármegyéit ellenzéki szellemben irányította: büntetlenséget biztosított az 1877. évi székely felkelés vezetőinek, nagy szerepet játszott a segesvári Petőfi-szobor felállításában (1897). Mivel nem értett egyet a megyék államosításával kilépett a Szabadelvű Pártból, a Nemzeti Párt egyik alapító tagja (1891. okt. 5. Medgyesfalva). Igen sokat tett az erdélyi magyar művelődésért: egyesületeket, iskolákat, társaságokat alapított.Szerkesztés
Politikai írásai a kolozsvári Ellenzék c. lapban jelentek meg (1893–1894).Irodalom
Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)