Bethlen Gábor
Bethlen Gábor

2022. január 21. Péntek

Bethlen Gábor, bethleni gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1836. június 16.

Nagyszeben

Halálozási adatok

1897. június 15.

Keresd, Nagyküküllő vármegye


Család

Sz: Bethlen Gábor kúriai bíró, gr. bethleni Bethlen Klára.

Iskola

Ifjúságát Kolozsvárott és Keresden töltötte, mint magántanuló a kolozsvári református kollégium gimnáziumában éretts. (1855), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1855–1859).

Életút

Hosszabb utazást tett külföldön előbb Bukarestben járt, majd Genfbe utazott gr. Teleki Lászlóhoz (1859). Itáliában telepedett le, ahol megismerkedett Klapka Györggyel és belépett a Magyar Légióba (1860-tól). Garibaldi hadseregében harcolt (1862–1863), Aspremonténál fogságba esett (Genovában raboskodott, 1863). Szabadulása után rövid ideig Párizsban élt, majd hazatért szülőföldjére. Részt vett a nagyszebeni tartománygyűlésen (1863) és az utolsó erdélyi országgyűlésen (Felső-Fehér vm. követe, 1865–1866), valamint az 1865–1866. évi országgyűlésen (Balközép párti programmal, mint Felső-Fehér vm., erzsébetvárosi kerületi követe). Vármegyei szolgálatba állt (1869-től), Felső-Fehér vm. főbírája (1870–1871), majd Felső-Fejér és Kis-Küküllő vármegyék, valamint Erzsébetváros (1875–1876), Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő vármegyék főispánja (1877–1890). A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Balavásári kerület, 1891–1892), átlépett a Nemzeti Pártba, annak programjával ismét képviselővé választották (Marosvásárhelyi II. kerület, 1892–1896; 1896-ban már nem szerzett mandátumot). A Főrendiház tagja (1885–1897). Az erdélyi református egyházkerület főgondnoka (1889–1897). Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapító elnöke (1885–1897). A Kolozsvári Leszámítoló Bank és Takarékpénztár r. tagja (1889–1894), ill. az Erdélyi Magyar Jelzálog Hitelbank r. tagja és elnöke (1891–1897). Az 1870-es–1880-as évek egyik meghatározó jelentőségű erdélyi politikusa, Rudolf főherceg, trónörökös szűkebb baráti köréhez tartozott. Vármegyéit ellenzéki szellemben irányította: büntetlenséget biztosított az 1877. évi székely felkelés vezetőinek, nagy szerepet játszott a segesvári Petőfi-szobor felállításában (1897). Mivel nem értett egyet a megyék államosításával kilépett a Szabadelvű Pártból, a Nemzeti Párt egyik alapító tagja (1891. okt. 5. Medgyesfalva). Igen sokat tett az erdélyi magyar művelődésért: egyesületeket, iskolákat, társaságokat alapított.

Szerkesztés

Politikai írásai a kolozsvári Ellenzék c. lapban jelentek meg (1893–1894).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője