Bethlen Ferenc
Bethlen Ferenc

2024. október 15. Kedd

Bethlen Ferenc, bethleni gr.

honvédtiszt, író, nagybirtokos

Születési adatok

1800.

Halálozási adatok

1875. szeptember 3.

Bethlen, Szolnok-Doboka vármegye


Család

Sz: Bethlen Ferenc (1762–1812), br. losonczi Bánffy Zsuzsanna (1763–1840). F: 1820-től gr. bethleni Bethlen Karolina (1803–1891). Fia: Bethlen Sándor (1823–1884) és Bethlen Ferenc (1824–1893); leánya: Bethlen Mária (1827–1876).

Életút

Jogi tanulmányainak elvégzése után Belső-Szolnok vm. t. főjegyzője (1822–1829), egyúttal a kolozsvári református kollégium gondnoka. A forradalom alatt tíz, általa felszerelt önkéntessel Pestre ment, hogy részt vegyen a Jellasics horvát bán vezette sereg elleni harcban (1848. szept.), majd a fel-dunai hadtestnél, a Zemplén vármegyei önkéntes nemzetőr zászlóaljban századosként harcolt (1848. okt.-től), a zászlóalj parancsnoka (1848. nov.–1849. febr.). Tervet dolgozott ki Erdély elfoglalására. A 2. honvéd vadászezred 4. osztályának (7. és 8. századának) parancsnoka (1849. jún.–aug.). A szabadságharc bukása után elmenekült, Európában utazott, több országban is megtelepedett. Az amnesztia idején hazatért, Budán élt, ahol asztalos- és esztergályos műhelyt nyitott. Halála előtt néhány hónappal Bethlenbe költözött. Íróként több népszerű bohózatot írt és fordított, valamint lefordította Victor Hugo Borgia Lucretia c. szomorújátékát (Pesten 1835– 1837-ben többször is előadták). Szépirodalmi műveinek többsége és naplója kéziratban maradt, néhány drámája és drámafordítása kéziratát a Nemzeti Színház könyvtára őrizte. A magyarországi kertészet történetével is foglalkozott. Több találmánya is volt, ill. Erdélyben műkedvelő rézmetszőként is működött (a rézmetszésre Nagy Sámuel tanította).

Főbb művei

F. m.: Hugo, Victor: Borgia Lucretia. Szomorújáték. (Bem.: Pest, 1835. szept. 19.)
Én. Vígjáték 1 felvonásban. (Bem.: Pesti Nemzeti Színház, 1841. jún. 16.)
Adatok a kertészet történetéhez. (Magyar Kertész, 1863).

Irodalom

Irod.: Jakab Elek: Gr. B. F. hátrahagyott kéziratai. (Ellenőr, 1877. 325.)
Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Hermann Róbert: Terv Erdély elfoglalására. B. F. haditerve, 1848. (Magyar Múzeum, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője