Bethlen Elek
Bethlen Elek

2024. november 12. Kedd

Bethlen Elek, bethleni gr.

politikus, történetíró

Születési adatok

1777. március 20.

Üreg, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1841. február 11.

Pest


Család

Sz: Bethlen Pál (1735–1795) cs. és kir. kamarás, lovassági tábornok, br. Kemény Krisztina. F: 1797-től von Platow, Vilma (1772– 1832). Fia: Bethlen Pál (1798–1859) cs. és kir. kamarás, főispán.

Iskola

A göttingeni egyetemen tanult, majd hosszabb utazást tett Európa több országában (1809-ig).

Életút

Tanulmányai befejezése után Miksa főhercegnek, az erdélyi nemesi felkelés (= insurrectio) parancsnokának hadsegéde (1809–1810), leszerelése után birtokain gazdálkodott (1810-től). Az erdélyi főkormányszék (= Gubernium) tanácsosa (1835–1841). Történetíróként Erdély középkori történetével, művelődéstörténetével, gazdasági helyzetével foglalkozott. Történeti munkáit német és latin nyelven írta, s elsősorban a külföldnek szánta. Német nyelvből több drámát fordított. Munkáinak nagy része, így göttingeni, coburgi és koppenhágai útinaplója (1795–1797), valamint emlékirata az erdélyi insurrectióról (1809–1810) kéziratban maradt. Történeti, közgazdasági és művelődéstörténeti jegyzeteinek, valamint okmánygyűjteményének tárgyszerinti lajstroma (121 szám) a Századokban jelent meg (1887). Ezen kéziratgyűjtemény holléte ismeretlen.

Szerkesztés

Magyar nyelvű írásai elsősorban a Hasznos Mulatságokban és a Hon és Külföldben jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Halálfő. Vígjáték 2 felvonásban. Németből ford. B. E. (Kolozsvár és Szeben, 1793)
Ansichten von Siebenbürgen. (Pest, 1818)
Vestigia illustris familiae della Genga in Transsylvania. (Claudiopolis, 1826)
Geschichtliche Darstellung des deutschen Ordens in Siebenbürgen. (Wien und Leipzig, 1831)
Szilágyság. (Hon és Külföld, 1842)
kéziratban: Eulalia és Meinau. Ziegler szomorújátéka 5 felvonásban. Ford. (bem.: Pest, 1811. júl. 18.)
Ideen eines siebenbürgischen Patrioten. (1809).

Irodalom

Irod.: Torma Károly: Két nevezetes okiratgyűjtemény nyomai. (Századok, 1887)
Iván Ede: Egy erdélyi főúr a német klasszikusok társaságában. (Vasárnapi Ujság, 1910)
Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Lukinich Imre: Gr. B. E. naplójegyzetei az 1809-i erdélyi nemesfölkelésről. (Hadtörténeti Közlemények, 1928).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője