Bethlen András
Bethlen András

2022. január 26. Szerda

Bethlen András, bethleni gr.

politikus, nagybirtokos, közgazdász

Születési adatok

1847. július 26.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1898. augusztus 25.

Bethlen, Szolnok-Doboka vármegye


Család

Sz: Bethlen Sándor (1823–1884), losonczi Bánffy Jozefine (1828–1902), Bánffy László és Wesselényi Polyxena leánya. F: 1880-tól foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944). Leánya: Bethlen Margit (1882–1970) írónő és Bethlen Ilona (1886–1920). Unokája: Bethlen András (1902–1970) újságíró.

Iskola

A pesti egyetemen két évig jogot, a brüsszeli egyetemen egy évig közgazdaságtant, a lipcsei egyetemen másfél évig szintén közgazdaságtan tanult. Tanulmányait megszakítva beutazta Európát (1873-ig).

Életút

A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Belső-Szolnok vm. alsókerület, 1873–1882 és 1890–1896). Brassó vm. főispánja (1882–1890), egyúttal ideiglenesen megbízták Szeben vm. irányításával is (Brennerberg Mór halála után, 1888–1890), egyúttal a szászok grófja (= comes) és királyi biztos is (1886–1889). Gr. Szapáry Gyula, majd Wekerle Sándor első kormányának földművelésügyi minisztere (1890. márc. 15.–1894. jún. 10.). Miniszteri hivatali ideje alatt fejeződött be a Tisza egységes szabályozása, készültek el a borhamisítás elleni törvények és az ún. mezőrendőri törvény. Sokat tett Brassó város és Brassó vm. iparának fellendítéséért.

Emlékezet

Nevéhez fűződik a miskolci Hámori-tó közelében lévő kormányüdülő létesítése. Az 1890-es években az üdülőhöz és a tó környékéhez épült nyaralókból alakult ki Lillafüred település. (A névadó Bethlen András unokatestvére, Vay Erzsébet, akinek a beceneve Lilla volt.)

Szerkesztés

Nemzetgazdasági és Brassóval kapcsolatos történeti írásai elsősorban a Nemzetgazdasági Szemlében (1877–1881), a Közigazgatási Szemlében, ill. a Nemzetben (1880-as évek), valamint a Vízügyi Közleményekben (1890) és a Hazánkban jelentek meg (1896).

Főbb művei

F. m.: Néhány szó az internationalról. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
Marhatenyésztési érdekeink. (Nemzetgazdasági Szemle, 1879)
A regále megváltásáról. (Nemzetgazdasági Szemle, 1880–1881)
Erdélyi szászok kardostánca. (Erdély népei, 1898).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Szatucsek Zoltán: B. A. 1847–1898. (Borászati füzetek, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője