Család

Sz: Bethlen Sándor (1823–1884), losonczi Bánffy Jozefine (1828–1902), Bánffy László és Wesselényi Polyxena leánya. F: 1880-tól foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944). Leánya: Bethlen Margit (1882–1970) írónő és Bethlen Ilona (1886–1920). Unokája: Bethlen András (1902–1970) újságíró.

Iskola

A pesti egyetemen két évig jogot, a brüsszeli egyetemen egy évig közgazdaságtant, a lipcsei egyetemen másfél évig szintén közgazdaságtan tanult. Tanulmányait megszakítva beutazta Európát (1873-ig).

Életút

A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Belső-Szolnok vm. alsókerület, 1873–1882 és 1890–1896). Brassó vm. főispánja (1882–1890), egyúttal ideiglenesen megbízták Szeben vm. irányításával is (Brennerberg Mór halála után, 1888–1890), egyúttal a szászok grófja (= comes) és királyi biztos is (1886–1889). Gr. Szapáry Gyula, majd Wekerle Sándor első kormányának földművelésügyi minisztere (1890. márc. 15.–1894. jún. 10.). Miniszteri hivatali ideje alatt fejeződött be a Tisza egységes szabályozása, készültek el a borhamisítás elleni törvények és az ún. mezőrendőri törvény. Sokat tett Brassó város és Brassó vm. iparának fellendítéséért.

Emlékezet

Nevéhez fűződik a miskolci Hámori-tó közelében lévő kormányüdülő létesítése. Az 1890-es években az üdülőhöz és a tó környékéhez épült nyaralókból alakult ki Lillafüred település. (A névadó Bethlen András unokatestvére, Vay Erzsébet, akinek a beceneve Lilla volt.)

Szerkesztés

Nemzetgazdasági és Brassóval kapcsolatos történeti írásai elsősorban a Nemzetgazdasági Szemlében (1877–1881), a Közigazgatási Szemlében, ill. a Nemzetben (1880-as évek), valamint a Vízügyi Közleményekben (1890) és a Hazánkban jelentek meg (1896).