Besznyák István
orvos, mellkassebész, tüdősebész
Születési adatok
1931. október 30.
Eger
Halálozási adatok
2017. november 7.
Budapest
Temetési adatok
2017. december 8.
Budapest
Zugligeti Szent Család Plébániatemplom
Iskola
Az egri Dobó István Gimnáziumban (= ciszterci Szent Bernát Gimnázium) éretts. (1950), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1956), kórbonctani és kórszövettani (1959), általános sebészi (1963), tüdősebészi szakorvosi vizsgát tett (1967).
Az orvostudományok kandidátusa (1969), doktora (1982), az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.; r.: 2004. máj. 3.).
Életút
A BOTE I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézete gyakornoka (1955–1959), egy. tanársegéde (1959), a BOTE, ill. a SOTE IV. sz. Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1960–1972); közben a bostoni Tufts Egyetem ösztöndíjasa (1964–1965). A SOTE Érsebészeti Klinika osztályvezető egy. adjunktusa (1972–1977), az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1977–1989), egy. tanára (1989. júl. 1.–1993. jún. 30.), az Orvostovábbképző Egyetem (OTE), ill. a HIETE Klinikai Onkológiai Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1993. júl. 1.–2001. jún. 30.), emeritusz professzora (2001-től).
Svédországban, Angliában és Skóciában az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) ösztöndíjasa (1967).
A magyarországi sebészeti onkológia egyik megalapítója. A kísérletes daganatkutatás sebészi onkológiájával, ezen belül az emlő-, a pajzsmirigy-, a mellkasi- és a hasi daganatok sebészetével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a mediastinális tumorok diagnosztikája, sebészi megoldásai terén. Magyarországon először vezette be a rosszindulatú daganatok citosztatikus perfúziós kezelését (Husvéti Sándorral).
Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1998), az MTA Elnökség doktor tagja (1995-től), az MTA Klinikai II. sz. Bizottsága és a Doktori Tanács tagja (1996-tól). A Magyar Sebész Társaság és a Sebészeti Szakmai Kollégium vezetőségi tagja (1977–1990), a Magyar Sebész Társaság (1989–1995) és a Sebészeti Szakmai Kollégium elnöke (1990-től), egyúttal a Szakmai Kollégiumok elnöki tanácsának elnöke is. A Magyar Onkológusok Társasága főtitkára (1977–1988). A Magyar Orvosi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke (1995-től). A Magyar Senológiai Társaság (1993-tól), a Magyar Mellkassebész Társaság tb. elnöke (1998-tól). Az Egészségügyi Tudományos Tanács és a MOTESZ elnökségi tagja.
A New York-i Akadémia tagja (1993-tól). Az Európai Daganatsebész Társaság vezetőségi tagja, a Deutsche Gesellschaft für Chirurgie (1979), a Deutsche Krebsgesellschaft (1980), az Union International Contre le Cancer, a World Federation Surgical Society tagja.
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti fokozata (1995) és középkeresztje (2011).
Markusovszky-díj (Orvosi Hetilap, 1963 és 1991), Balassa János-emlékérem (1989), Krompecher Ödön-emlékérem (1990), Markhot Ferenc-emlékérem (1991), Markusovszky-emlékérem (Szombathely, 1992), MOTESZ Díj (1993), Pro Pathologia Emlékérem (1997), Szabó György-díj (a Hemingway-alapítvány orvostudományi díja, 1999), Genersich Antal-díj (1999), Szent-Györgyi Albert-díj (2001), Széchenyi-díj (2002).
Szerkesztés
Az Acta Chirurgica Austriaca, a British Journal of Surgical Oncology, a Seminars Surgical Oncology és a The Breast c. nemzetközi folyóiratok és kiadványsorozatok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Carotistest tumor. Chemodectoma. (Orvosi Hetilap, 1957. 41.)
Vírushepatitis szerepe a cirrhosis keletkezésében. Baló Józseffel és Kendrey Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1957. 47.)
Az elsődleges májrák csontáttételei. Kendrey Gáborral. (Magyar Radiológia, 1959)
Effect of 1,6-di-2-bromoethylamino/-1, 6-dideoxy-d-mannitol Dihydrobromide on Tumours of Laboratory Animals. Többekkel. (Nature, 1959)
Az Amital ascites sarcoma heterotransplantatiója. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
A mellüreg gastroenterogen tömlőiről. (Gyermekgyógyászat, 1959)
Szívműtétek halálokainak pathológiai vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1959. 43.)
Dihydrotachysterin okozta mediasclerosis kivédése cholesterinnel. Bőcs Gáborral és Sellyei Mihállyal. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Chemodectoma malignum. Markos Györggyel. (Magyar Onkológia, 1961)
pH-vizsgálatok intratracheális narkózis közben. Löblovics Ivánnal és Papp Sándorral. (Magyar Sebészet, 1961)
Kórbonctani megfigyelések a leukaemiás megbetegedések megszaporodásáról Magyarországon. Bőcs Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1961. 25.)
Pathologisch-anatomische Beobachtungen im Zusammenhang mit der Zunahme der leukämischen Erkrankungen in Ungarn. Bőcs Gáborral. (Acta Medica, 1962)
A resuscitatio kapcsán keletkező szívelváltozások és klinikai jelentőségük. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1962. 6.)
Ileitis regionalis perforativa. Löblovics Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1962. 31.)
Az ínhúrok és papillaris izmok elváltozásai mitralis stenosisban és ezek sebészi jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1962. 44.)
Tapasztalataink és eredményeink 64 klinikai resuscitatio kapcsán. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1962. 48.)
Kísérletes CO2-retentio hatása éber állapotban. Löblovics Ivánnal és Papp Sándorral. (Magyar Anaesthesiologia és Referáló Szemle, 1963)
A posztoperatív pszichózisról. (Magyar Sebészet, 1963)
Mellkasi empyemák antibiogrammja és lokális antibiotikus kezelése. Armentano Lajosnéval és Pintér Endrével. (Orvosi Hetilap, 1963. 36.)
A tüdőresectiót követő ellenoldali légmellről. Lencz Lászlóval és Pintér Endrével. (Tuberkulózis, 1964)
Surgical Aspects of Changes in the Chordae Tendineae and the Papillary Muscles in Mitral Stenosis. (Acta Chirurgica, 1964)
Duodenumba penetráló hypernephroma. Pintér Endrével. – Izolált végtag-perfusio hyperoxygenált vérrel, krónikus peripheriás artériabetegségben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 12.)
A gyomor eosinophil granulomája. Lencz Lászlóval. (Magyar Sebészet, 1965)
Adatok a glomus carotiscum tumorainak biológiai aktivitásához. Szalay Elemérrel. (Magyar Onkológia, 1965)
Tüdőtályogot okozó Salmonella Stanley-fertőzés. Pintér Endrével és Turbók Eszterrel. (Tuberkulózis, 1965)
Az izolált regionális perfusio szerepe a daganatok gyógykezelésében. – Kísérletes izolált regionális perfusio Dagranollal. Husvéti Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1965. 18.)
Preservation of Canine Kidneys by Hypothermia and Hyperbaric Oxygen: Long-Term Survival of Autografts Following 24-hour Storage. Többekkel. (Annals of Surgery, 1966)
A hyperbarikus oxigenizációról. (Orvos és Technika, 1966)
Über die Chemotherapie der Neubildungen mittels regionärer Perfusion. Husvéti Sándorral. (Acta Chirurgica, 1966)
Regionális perfusios chemotherápia. Többekkel. (Magyar Onkológia, 1966)
Rosszindulatú daganatok regionális kemoterápiája. Husvéti Sándorral és Markos Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1966. 28.)
Végtag-gangraena előidézése patkányban, elektromos árammal. Többekkel. (Morphologiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1967)
Féloldali tüdődestructiót okozó bronchus lipoma. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1967)
A hyperbarikus oxigenizáció alkalmazása az orvostudományban. (Orvosi Hetilap, 1967. 8.)
Intrathoracalis vagus neurinoma. Padányi Alajossal és Pintér Endrével. (Orvosi Hetilap, 1967)
A hyperbarikus oxygenisatio szerepe a vese-transzplantációban és a peripheriás érbetegségek kezelésében. Kand. értek. (Bp., 1968)
Kísérletes végtag-gangraena kezelése hyperbarikus oxigenizációval. Többekkel. (Morphologiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1968)
A hyperbarikus oxigenizáció hatása kísérletes daganatok Degranol-kezelésének eredményére. Nemes Attilával és Sebestyén Miklóssal. (Magyar Onkológia, 1968)
Tapasztalatok a tüdőrák sebészi kezelésével. Padányi Alajossal és Pintér Endrével. – A tüdőgümőkór sebészi kezelésének alakulása tízéves anyagunkban. Padányi Alajossal és Pintér Endrével. – A hyperbarikus oxigén és a hypothermia alkalmazásával végzett vesekonzerválás és transzplantáció sikerét befolyásoló tényezőkről. (Magyar Sebészet, 1968)
Tumor utánzó pulmonalis tularaemia. Padányi Alajossal és Pintér Endrével. – A tüdő heg-carcinomáinak klinikopatológiai vonatkozásai. Bajtai Attilával és Pintér Endrével. (Tuberkulózis, 1968)
Enzyme Histochemical Studies on Kidneys Preserved in vitro by Hypothermia and Hyperbaric Oxygen. Balogh K.-val. (Acta Morphologica, 1968)
Pajzsmirigy haemangioendothelioma. Besznyák Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1968. 27.)
A traumás kamra septum defectus zárása. Kudász Józseffel. (Magyar Sebészet, 1969)
A tüdő atípusos resectiójáról. Pintér Endrével és Sebestyén Miklóssal. (Tuberkulózis, 1969)
Hyperbaric Oxygenization as a Therapeutic Method in Experimental Subacute and Chronic Peripheral Circulatory Disturbances. Többekkel. (Acta Chirurgica, 1969)
A duodenumba áttört pancreas carcinoid. Drobni Sándorral és Sebestyén Miklóssal. (Magyar Sebészet, 1970)
A hyperbarikus oxigenizáció jelentősége experimentális hypoxiás végtagfekélyek kezelésében Nemes Attilával és Sebestyén Miklóssal. (Kísérletes Orvostudomány, 1970)
A szervátültetés jelenlegi állása. 1–2. – A szervátültetés onkológiai vonatkozásai. – Intrathoracalis meningocele. Szende Bélával. – Tumort utánzó, műtéttel gyógyított pulmonális actinomycosis. Sebestyén Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1970)
Biological Activity of Carotid Body Tumours. Szalay Elemérrel. (Acta Chirurgica, 1971)
A Morgagni-féle rekeszsérvről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971. 29.)
A tüdő primaer reticulosarcomájáról. Sebestyén Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1971. 37.)
Surgical Management of the Superior Vena Cava Syndrome. Husvéti Sándorral és Kudász Józseffel. (Acta Chirurgica, 1972)
Primaer mediastinalis seminoma. Kuchár Ferenccel és Sebestyén Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1972. 5.)
Adatok az ún. „vanishing lung“ rtg. syndromához. Nemes Attilával és Üveges Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1972. 6.)
A pleura solitaer, lokalizált fibrosus mesotheliomájáról. Nemes Attilával és Üveges Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1972. 8.)
Mediastinalis xanthofibroma. Kuchár Ferenccel és Sebestyén Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1972. 11.)
A vena cava superior syndroma sebészi kezelése. Husvéti Sándorral és Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1972. 37.)
A Boerhave-syndromáról. Balogh Ádámmal és Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1973. 11.)
A mediastinum neurogén daganatairól. Kis-Várday Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1973. 25.)
Orangenileus. Dzsinich Csabával és Szabó Imrével. (Acta Chirurgica, 1974)
Sebészeti indicatio kérdése tüdőgümőkóros betegek alsó végtagi obliteratív érbetegségeinek kezelésében. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. – Mediastinalist utánzó óriási jobb pitvar. Besznyák Györggyel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1974)
Tapasztalataink a rekeszizom sebészetéről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 46.)
Solitaer mellkasfali plasmocytoma. Balogh Ádámmal és Hindy Ivánnal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1975)
Mediastinalis condrosarcoma. Kudász Józseffel és Simon Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1975. 1.)
A mediastinum tumorainak operabilitása. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. (Orvosi Hetilap, 1975. 30.)
A thymus cystákról. (Orvosi Hetilap, 1975. 33.)
Castleman-tumor. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1975. 36.)
A mellkasfal tumorairól. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. (Magyar Sebészet, 1976)
Angiographia szerepe a tüdő és a mediastinum betegségeinek diagnosztikájában. Czakó Elemérrel és Pénztáros Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1976. 2.)
A thymolipomáról. Szabó Zoltánnal és Szende Bélával. (Orvosi Hetilap, 1976. 8.)
A parasternalis mediastinotomiáról. Nemes Attilával. (Orvosi Hetilap, 1976. 12.)
Az intrathoracalis strumáról. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. (Orvosi Hetilap, 1976. 43.)
Acut, iatrogén érkárosodások. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 47.)
Az intrathoracalis strumák sebészete. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. (Magyar Sebészet, 1977)
Implantation of Pacemaker Electrode from Parasternal Mediastinotomy. Többekkel. (Acta Chirurgica, 1977)
A műtéti behatolás kérdése mediastinalis kórfolyamatokban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 7.)
Granulomatosis thymoma. Szende Bélával. (Orvosi Hetilap, 1977. 33.)
Die intrathorakale Struma. Balogh Ádámmal és Nemes Attilával. (Acta Chirurgica, 1978)
Thymomák. 37 eset osztályozása a klinikopatológiai, valamint a fény- és elektronmikroszkópos vonások alapján. Többekkel. (Orvostudomány, 1978)
Lymphangioma cysticum mediastini. Balogh Ádámmal és Szende Bélával. (Orvosi Hetilap, 1978. 40.)
Élőben felismert, primaer pericardialis tumor. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 46.)
Subtotalis hepatolobectomia focalis nodularis hyperplasia miatt. Gábor Zsuzsával és Svastits Egonnal. (Orvosi Hetilap, 1979. 16.)
Az emlőrák sebészi kezelése. (Orvosképzés, 1979)
Az emlő gyulladásos rákjáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 47.)
Intrathoracalis vagus neurofibrosarcoma. Szende Bélával és Tóth Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1980. 23.)
A mediastinum tumorainak diagnosztikája, sebészi patológiája és műtéti kezelése. Doktori értek. (Bp., 1981)
Az „elektív“ Hartmann-műtétről. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1981)
Cystosarcoma phyllodes mammae. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 2.)
Az angiographia jelentősége a nyaki daganatok diagnosztikájában és sebészi terápiájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 10.)
Cholecystectomia és vastagbélrák. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 31.)
Az arterio-mesenteriális duodenum kompresszióról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 49.)
A pajzsmirigy Hürthle-sejtes carcinomája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 1.)
A mediastinum pseudotumorairól. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 4.)
A mediastinum malignus fibrosus histiocytomájáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 42.)
A köldök áttéti daganatairól. Sister Joseph’s Nodule. Pöltl Ádámmal. A mediastinum tumorai és pszeudotumorai. Monográfia. Lapis Károllyal és Szende Bélával. (Bp., Akadémiai, 1985
angolul: Mediastinal Tumors and Pseudotumors. Diagnosis, Pathology and Surgical Treatment. 1985)
A daganatok sebészeti kezelésének alapelvei. – A mediastinum daganatai. – A lép és a limfoid rendszer daganatai. – Lágyrészdaganatok. Rahóty Pállal. – Paraneoplasztikus szindróma. – Ismeretlen kiindulású – okkult tumorok. (A daganatok sebészete. Szerk. is. Bp., 1986)
Daganatsebészet. 1986. (Magyar Tudomány, 1986)
Praeoperatív thyreotoxikus krízis kezelése intenzív gépi plasmapheresissel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 45.)
Mastopathia kezelése Danollal. (Orvosi Hetilap, 1987. 7.)
Cancer Staging. (Surgical Oncology. Berlin–Heidelberg–New York, 1989)
Palliative chirurgische Therapie beim malignem Melanom. (Das maligne Melanom. Berlin–Heidelberg–New York, 1991)
Hepatolobectomia ductus hepaticus carcinoid miatt. (Orvosi Hetilap, 1991. 11.)
A ligamentum teres hepatitis nagy kiterjedésű lipomája. Farkas Emillel és Köves Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1991. 12.)
A sejtenkénti DNS-tartalom meghatározásának jelentősége daganat recidívák, metastasisok, ill. második primer tumorok azonosításában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1992. 32.)
A retroperitoneális daganatok diagnosztikája és terápiája. Rónay Pállal. (Orvosi Hetilap, 1993. 3.)
Retroperitoneális Castleman-tumor. Farkas Emillel és Tóth Bernadette-tel. (Orvosi Hetilap, 1993. 8.)
Minimally Invasive Technique in Surgical Oncology. (European Journal of Surgical Oncology, 1994)
Terhesség és gigantomastia. Dubecz Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1996. 46.)
Terhesség és colorectalis rák. (Orvosi Hetilap, 1996. 49.)
Pseudomyxoma peritonei. Pommersheim Ferenccel és Tóth Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1996. 50.)
Sebészi onkológia. Szerk. (A daganatok sebészete c. kötet átd. kiadása. Bp., 1997)
Az emlő malignus schwannomájáról. Dubecz Sándorral és Péter Ilonával. (Orvosi Hetilap, 1998. 3.)
Sebészet az ezredfordulón. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1998. nov. 18.
megjelent: Akadémiai székfoglalók. 1995–1998. Bp., 2003)
Műtéti kockázatok. (Közgyűlési előadások. 1998. Bp., 1999 és Magyar Tudomány, 1999)
High Frequency of Germ-Line BRCA2 Mutations among Hungarian Male Breast Cancer Patients without Family History. (Cancer Research, 1999)
Surgery in Hungary. Sándor Józseffel. (Archive of Surgery [Chicago], 2000)
Diagnosis and Surgery of Organ Metastases. Szerk. (Bp., Akadémiai, 2001)
Emlődaganatok az ezredfordulón. (Komplementer medicina, 2004)
Az emlő daganatának sebészete: múlt, jelen, jövő. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2004. okt. 19.)
Idézetek, gondolatok az orvostudományról. (Bp., Medicina, 2004
2. kiad. 2005)
A sebészi onkológia alapjai. (Magyar Tudomány, 2005)
Politikai és történelmi idézetek. Besznyák Ritával. (Bp., Medicina, 2006)
Laparoszkópos vagy nyílt appendectomia? Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2008. 50.)
Az emlőrák korszerű sebészi kezelése. 1–2. Többekkel. (Magyar Onkológia–Magyar Sebészet, 2010)
Projektalapú mintagyűjtéstől a biobankig. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2011. 15.)
Laparoscopos appendectomia 2013-ban. Hogyan vált egy megtűrt műtét gold standard beavatkozássá? Többekkel. (Magyar Sebészet, 2013)
A retroperitoneális sarcomák sebészi kezelése. Többekkel. (Magyar Onkológia, 2014).
Irodalom
Irod.: A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Who is who Magyarországon. (2. kiad. Zug, 2004
7. kiad. 2009).
neten:
http://oncology.hu/archivum/cikk/in_memoriam_besznyak_istvan
http://www.mst.hu/upload/sebesz/document/besznyak_istvan_gyaszjelentes_mta.pdf?web_id
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2017
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)