Besnyő Miklós
pedagógus, történész
Névváltozatok
1944-ig Bezsák
Születési adatok
1911. november 28.
Budapest
Halálozási adatok
1985. április 10.
Budapest
Iskola
A bp.-i IV. kerületi községi reáliskolában éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–földrajz szakos tanári okl. (1935) és bölcsészdoktori okl. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kereskedelmi iskolai tanári okl. szerzett (1937). Tanulmányai idején a krakkói levéltárban csereösztöndíjas (1933–1934), majd belföldi ösztöndíjasként levéltári kutatásokat folytatott (1935–1936).Életút
A pestszentlőrinci felső kereskedelmi iskola (1937–1938), a kassai kereskedelmi középiskola r. tanára (1938–1944). A bp.-i XIII. kerületi Szende Pál Kereskedelmi Középiskola r. tanára (1945–1949), a bp.-i középiskolák általános tanulmányi felügyelője, az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskola tanára, egyúttal az Ida utcai Május 1. szakérettségis tanfolyam tanulmányi vezetője is (1949– 1951). A Közoktatásügyi Minisztérium szakérettségis tanfolyamainak történelem–földrajz szakos országos felügyelője (1951–1953), az ELTE Történettudományi Karán a történelemtanítás módszertanának előadó tanára (1953), a bp.-i II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola főelőadó-tanára (1953-1958). A bp.-i Fazekas Mihály Gyakorló Általános Gimnázium vezetőtanára (1958–1967), súlyos betegsége miatt leszázalékolták (1967). Pályafutását középkorkutatóként kezdte, oklevéltani dolgozatokat közölt. Később érdeklődése pedagógiai módszertani kérdések felé fordult, a történelemtanítás új, módszertani segédkönyveinek és tanterveinek kidolgozója. Számos népszerű középiskolai történelem- és földrajztankönyv, ill. szöveggyűjtemény szerzője és szerkesztője (történelmi olvasókönyvét húsz éven át használták az általános iskolákban). Élete végén több cikket írt a magyarországi cigányság oktatásának problémáiról, elsők között hívta fel a figyelmet a hátrányos helyzetben lévő rétegeknél az analfabetizmus újrajelentkezésére.Főbb művei
F. m.: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Egy. doktori értek. is. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938külön: Pécs, 1939)
N. Kiss István–Zsigmond Pál: Gazdaságtörténet a kereskedelmi középiskolák I. osztálya számára. Átd. (Bp., 1948)
Földrajz a közgazdasági technikumok számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1952)
Földrajz az óvónőképzők számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953)
Földrajz a szakközépiskolák számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953
6. kiad. 1956)
Földrajz a tanítóképzők II. osztálya számára. (Bp., 1954)
A köznevelés alakulása Csehszlovákiában az 1960-as reform után. (Magyar Pedagógia, 1962)
A történelemtanítás reformja Lengyelországban. (Századok, 1963)
Az iskolatípusok problémájáról. (Pedagógiai Szemle, 1966)
Történetek a középkorból. Történelmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára. (Történelmi olvasókönyv az általános iskolák számára. 2. Bp., 1968
2. kiad. 1971
3. kiad. 1973
4. kiad. 1975
6. kiad. 1977
átd. kiad. 1982
2. átd. kiad. 1983
3. átd. kiad. 1984
4. átd. kiad. 1985
5. átd. kiad. 1986
6. átd. kiad. 1987
7. átd. kiad. 1988
8. átd. kiad. 1989)
A cigányfiatalság problémái az általános iskolában. – A társadalmilag passzív gyermek. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A struktúra és a modell fogalma a didaktikában. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A szemiotechnika didaktikai problémái. (Pedagógiai Szemle, 1971)
A projektrometriáról. – Analfabetizmus a cigánytársadalomban. (Pedagógiai Szemle, 1972)
A lengyel oktatási-nevelési rendszer helyzete és fejlődésének távlatai. (Magyar Pedagógia, 1977)
A csehszlovák oktatásügy új szervezete. (Magyar Pedagógia, 1978)
ford.: Suchodolski, Bogdan: A jövőnek nevelünk. (A szocialista pedagógia könyvtára. Bp., 1964)
Gondolkodásra nevelés a történelemtanításban. Válogatás a szocialista országok metodikai irodalmából. Szerk. Szebenyi Péter. Ford. Dürr Bélával, Waczulik Margittal. Bp., 1975).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)