Besnyő Miklós
Besnyő Miklós

2024. november 12. Kedd

Besnyő Miklós

pedagógus, történész

Névváltozatok

1944-ig Bezsák

Születési adatok

1911. november 28.

Budapest

Halálozási adatok

1985. április 10.

Budapest


Iskola

A bp.-i IV. kerületi községi reáliskolában éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–földrajz szakos tanári okl. (1935) és bölcsészdoktori okl. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kereskedelmi iskolai tanári okl. szerzett (1937). Tanulmányai idején a krakkói levéltárban csereösztöndíjas (1933–1934), majd belföldi ösztöndíjasként levéltári kutatásokat folytatott (1935–1936).

Életút

A pestszentlőrinci felső kereskedelmi iskola (1937–1938), a kassai kereskedelmi középiskola r. tanára (1938–1944). A bp.-i XIII. kerületi Szende Pál Kereskedelmi Középiskola r. tanára (1945–1949), a bp.-i középiskolák általános tanulmányi felügyelője, az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskola tanára, egyúttal az Ida utcai Május 1. szakérettségis tanfolyam tanulmányi vezetője is (1949– 1951). A Közoktatásügyi Minisztérium szakérettségis tanfolyamainak történelem–földrajz szakos országos felügyelője (1951–1953), az ELTE Történettudományi Karán a történelemtanítás módszertanának előadó tanára (1953), a bp.-i II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola főelőadó-tanára (1953-1958). A bp.-i Fazekas Mihály Gyakorló Általános Gimnázium vezetőtanára (1958–1967), súlyos betegsége miatt leszázalékolták (1967). Pályafutását középkorkutatóként kezdte, oklevéltani dolgozatokat közölt. Később érdeklődése pedagógiai módszertani kérdések felé fordult, a történelemtanítás új, módszertani segédkönyveinek és tanterveinek kidolgozója. Számos népszerű középiskolai történelem- és földrajztankönyv, ill. szöveggyűjtemény szerzője és szerkesztője (történelmi olvasókönyvét húsz éven át használták az általános iskolákban). Élete végén több cikket írt a magyarországi cigányság oktatásának problémáiról, elsők között hívta fel a figyelmet a hátrányos helyzetben lévő rétegeknél az analfabetizmus újrajelentkezésére.

Főbb művei

F. m.: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Egy. doktori értek. is. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938
külön: Pécs, 1939)
N. Kiss István–Zsigmond Pál: Gazdaságtörténet a kereskedelmi középiskolák I. osztálya számára. Átd. (Bp., 1948)
Földrajz a közgazdasági technikumok számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1952)
Földrajz az óvónőképzők számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953)
Földrajz a szakközépiskolák számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953
6. kiad. 1956)
Földrajz a tanítóképzők II. osztálya számára. (Bp., 1954)
A köznevelés alakulása Csehszlovákiában az 1960-as reform után. (Magyar Pedagógia, 1962)
A történelemtanítás reformja Lengyelországban. (Századok, 1963)
Az iskolatípusok problémájáról. (Pedagógiai Szemle, 1966)
Történetek a középkorból. Történelmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára. (Történelmi olvasókönyv az általános iskolák számára. 2. Bp., 1968
2. kiad. 1971
3. kiad. 1973
4. kiad. 1975
6. kiad. 1977
átd. kiad. 1982
2. átd. kiad. 1983
3. átd. kiad. 1984
4. átd. kiad. 1985
5. átd. kiad. 1986
6. átd. kiad. 1987
7. átd. kiad. 1988
8. átd. kiad. 1989)
A cigányfiatalság problémái az általános iskolában. – A társadalmilag passzív gyermek. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A struktúra és a modell fogalma a didaktikában. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A szemiotechnika didaktikai problémái. (Pedagógiai Szemle, 1971)
A projektrometriáról. – Analfabetizmus a cigánytársadalomban. (Pedagógiai Szemle, 1972)
A lengyel oktatási-nevelési rendszer helyzete és fejlődésének távlatai. (Magyar Pedagógia, 1977)
A csehszlovák oktatásügy új szervezete. (Magyar Pedagógia, 1978)
ford.: Suchodolski, Bogdan: A jövőnek nevelünk. (A szocialista pedagógia könyvtára. Bp., 1964)
Gondolkodásra nevelés a történelemtanításban. Válogatás a szocialista országok metodikai irodalmából. Szerk. Szebenyi Péter. Ford. Dürr Bélával, Waczulik Margittal. Bp., 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője