Berzeviczy Egyed
Berzeviczy Egyed

2024. október 12. Szombat

Berzeviczy Egyed, berzeviczei és kakaslomniczi

földbirtokos, történész

Születési adatok

1835. december 24.

Kakaslomnic, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1906. június 14.

Bárca [ma Kassa külvárosa]


Család

Nagyapja: Berzeviczy Gergely (1763–1822) közgazdasági író. Sz: Berzeviczy Titusz, Dessewffy Letitia.

Életút

Fiatal korában tüzértisztként szolgált, s részt vett az itáliai hadjáratban. Leszelése után birtokán gazdálkodott. 1878-tól Kassán élt. A Magyar Kárpát Egyesület (MKE) alapító elnökségi tagja (1873-tól) és elnöke (1874–1878). A Lengyel Tátra Egyesület tb. tagja (1874). A Magyar Kárpát Egyesület alapító tagjaként nagy érdemeket szerzett a tátrai turizmus fejlesztésében: utakat, menedékházakat építtetett, számos, a természetvédelmet népszerűsítő írást közölt. Amatőr történészként Sáros vm. történetével, a Berzeviczy család múltjával, genealógiájával foglalkozott: feldolgozta és közzétette a kakaslomnici családi levéltár iratait. Megjelentette Berzeviczy Gergely néhány írását.

Emlékezet

A tátrai turizmus fejlesztésében elért érdemeiért róla nevezték el az Egyed-emlékházat (a Tátrában, az ún. Elülső-Rézaknákban).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Hírlapban (1891-től), a Köztelekben (1896-tól), a Századokban (1897–1905), a Budapesti Szemlében (1899-től), a Történelmi Tárban (1899–1905), a Magyarországban (1900–1901), a Felsőmagyarországban (1900–1908), a Magyar Nemzetben (1903–1905) és a Vasárnapi Ujságban jelentek meg (1905).

Főbb művei

F. m.: A Berzeviczyek levéltára Kakas-Lomniczon. (Századok, 1897)
Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár. (Századok, 1898)
Berzeviczy Edmund: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár. Politikai életrajz. Függelék B. M.-ra vonatkozó okmányok. Közli. (Bp., 1899)
A lomniczi Berzeviczy-levéltárból. – Berzeviczy Mártonra vonatkozó okmányok a Berzeviczy családi levéltárból Lomniczon, 1550–1613. – Kelengye a múlt századból. (Történelmi Tár, 1899)
A toronyai rab szőlő. – Nagy Péter czár Magyarországon. (Századok, 1900)
József nádor Szepes megyében. (Századok, 1901)
A Berzeviczy család lomniczi levéltárából. 1–2. (Történelmi Tár, 1901)
Gradeczi Stansith Horváth Gergely végrendelete 1766-ból. (Történelmi Tár, 1904)
Magyarország az 1521-iki wormsi birodalmi gyűlésen. – Adatok az 1744-iki insurrectio történetéhez. – Egy móringlevél 1758-ból. (Századok, 1905)
József nádor körútja a Szepességben, 1806-ban. (Történelmi Tár, 1905).

Irodalom

Irod.: B. E. Nekrológ. (Századok, 1906).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője