Család

Sz: Berzeviczy Tivadar tanfelügyelő, Szinyei-Merse Amália.

Iskola

Középiskoláit Kisszebenben, Lőcsén és Buda-Pesten végezte, a kassai jogakadémián, majd a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtud. karán végbizonyítványt (1874), államtudori okl. szerzett (1877), az MTA tagja (t.: 1904. máj. 13.; ig.: 1904. dec. 11.).

Életút

Sáros vm. tb. aljegyzője (1876–1877), első aljegyzője (1877–1878), tb. (1878–1880), majd tényleges főjegyzője (1880–1881); közben az eperjesi evangélikus jogakadémián a politika, a nemzetgazdaságtan és a jogtörténet r. tanára (1878–1881). A Szabadelvű Párt, majd feloszlása után (1905) a Nemzeti Társaskör tagja (amely az ő javaslatára vette fel 1910-ben a Nemzeti Munkapárt nevet). Országgyűlési képviselő (Eperjesi választókerület, 1881–1887; Lőcsei választókerület, 1887–1890; Budapest, VIII. kerület, 1890–1905; Budapest II. kerület, 1910–1916). A Képviselőház második (1895. jan.–1896. jún.), majd első alelnöke (1895. jún.–1898. okt.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) a felsőoktatás ügyével fogl. előbb miniszteri tanácsosi (1884–1886), majd államtitkári rangban (1886. máj. 5.–1887. jún. 10.), a tárca vallásügyi adminisztratív államtitkára (1887. jún. 10.–1894. jún. 9.), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöke (1901–1903), Tisza István első kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1903. nov. 3.–1905. jún. 18.), majd újabb kormányzása idején a Képviselőház elnöke (1910. jún. 30.–1911. nov. 7.), a Főrendiház (1916–1918), majd a Felsőház tagja (1927–1936). Az MTA elnöke (1905. szept. 27.–1936. márc. 22.). A Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnöke (1895–1904), majd az Országos Testnevelési Tanács első elnöke (1913–1923). Kultúrpolitikusként a magyar–olasz kapcsolatok fejlesztésén fáradozott, kezdeményezője a Római Magyar Intézet megalapításának. A magyar–olasz művelődés- és kultúrtörténeti kapcsolatok kutatója, útirajzokat, naplójegyzeteket, esztétikai elemzéseket és történeti monográfiákat is írt. Főműve az abszolutizmus korát feldolgozó négykötetes munkája. Különösen jelentősek a magyar testnevelés és sport fejlesztése terén elért eredményei: a Nemzeti Torna Egylet (NTE) elnökeként közvetítő szerepet játszott a német mintájú tornaegyletek és az angol eredetű atlétikai klubok között.

Emlékezet

Mellszobrát Istók János készítette el (márvány, 1904).

Elismerés

A Szent István Akadémia (1916-tól) és a Petőfi Társaság t. tagja (1916-tól). A Kisfaludy Társaság r. tagja (1899-től), másodelnöke (1900–1923), elnöke (1923–1936). A Magyar Pen Club elnöke (1932–1936). A bécsi és a berlini tudományos akadémia l. tagja, a nápolyi Accademia Pontiana külső tagja. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának alelnöke (1896–1920), elnöke (1920-tól). A Magyar Külpolitikai Társaság elnöke. Az olasz–magyar kapcsolatokat ápoló Corvin Mátyás Irodalmi Társaság alapító elnöke.

Szerkesztés

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora. Corvin-lánc (1930).