Berentey György
orvos, sebész, traumatológus
Névváltozatok
Fiedermann György
Születési adatok
1925. szeptember 25.
Szeged
Halálozási adatok
2004. szeptember 4.
Budapest
Temetési adatok
2004. szeptember 28.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Berentey Ernő (1889–1957) orvos, szülész-nőgyógyász, Kossuth-díjas, Tóth Ilona. F: 1951-től Stehlik Margit (1929–) laborasszisztens. Testvére: Berentey Ernő (1933–2015) orvos, radiológus.
Iskola
Esztergomban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1949), általános sebész (1952), baleseti sebész (1959), oxiológus szakorvosi vizsgát tett (1979); az orvostudományok kandidátusa (1955).
Életút
A BOTE III. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1949–1951), egy. tanársegéde (1951–1953), a BOTE, ill. a SOTE Baleseti Sebészeti Intézete alapító osztályvezető egy. tanársegéde (1953–1954), a II. sz. Sebészeti Klinika Traumatológiai Osztályának osztályvezető egy. adjunktusa (1954–1962), az I. sz. Sebészeti Klinika Traumatológiai Osztálya, ill. az átszervezés után a Baleseti Sebészeti Osztály osztályvezető egy. docense (1963–1972). A budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa (1972–1995). A SOTE Traumatológiai Intézete tanszékvezető egy. tanára (1984. júl. 1.–1995. júl. 1.).
A BOTE, ill. a SOTE Gyógyszerésztudományi Karán az elsősegélynyújtás előadója (1966/67-től). A magyar vívóválogatott sportorvosa (1965–1972). Az MTA–TMB-n B. V. Petrovszkij, majd Rubányi Pál aspiránsa (1951–1954).
Baleseti és helyreállító sebészettel, elsősorban csonthiányok pótlásával, ízületi problémák kezelésével foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazott kompressziós lemezeket és velőűrszegezést csontegyesítésre. Jelentős eredményeket ért el az álízületnek csontátültetés helyett stabil oszteoszintézissel való gyógyítása terén. Csoportjával számos új csontegyesítő implantátumot dolgozott ki.
Elismertség
Az MTA Mozgásszervi Betegségek Kutatásával Foglalkozó Bizottsága tagja. A Magyar Traumatológus Társaság elnöke (1991–1993); a Magyar Ortopédiai Társaság vezetőségi tagja (1966-tól), a Magyar Sportorvos Társaság tagja (1968-tól). A MOTESZ elnöke (1993–1994). A Magyar Orvosi Kamara Traumatológus Szakkollégiumának elnöke (1995-től), a Külügyi Bizottság alelnöke (1995-től). Az Igazságügyi Orvosi Szakértői Kollégium tagja (1995-től). Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Igazságügyi Bizottságának elnöke (1989-től).
A Société Internationale de Chirurgie Orthopédique et de Traumatologie (SICOT) tagja (1968-tól). Az NDK Sebész Társasága alapító tagja (1948-tól), az Osztrák Traumatológiai Társaság tagja (1960-tól).
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996).
Semmelweis-emlékérem (1968), Purkyne-emlékérem (1985), a Magyar Traumatológus Társaság Emlékérme (1993), MOTESZ Díj (1994), Pro Sanitate Emlékérem (1994), Hőgyes Endre-emlékérem (1996), Markusovszky-díj (1999), Lumniczer Sándor-emlékérem (posztumusz, 2004).
Szerkesztés
A Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet Plasztikai Sebészet c. folyóirat traumatológiai szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Felkarnyaktörések szegezése. (Magyar Sebészet, 1954)
Csonthiányok pótlása harántszegmentum átültetéssel. Kand. értek. (Bp., 1954)
A velőűrszeg megszorulásának kérdéséről. Forgács Istvánnal. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Elsősegélynyújtás. Kendelényi Ernővel. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
Lábszártörések konzervatív kezelésének eredményei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 5.)
A lábtőcsontok ritka ficamai. Forgács Istvánnal, Somogyi Szilveszterrel. (Magyar Sebészet, 1957)
A radiális könyökficamhoz társuló medialis epicondylus törésekről. (Orvosi Hetilap, 1957. 43.)
Az osteosynthesis és szövődményei. Traumatológiai továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1958)
A lábszártörések kezelése. Traumatológiai továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1958)
Álízületek kezelése az alsóvégtagon. 1–3. füz. Traumatológiai továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1958)
A II. sz. Sebészeti Klinika tapasztalatai tömeges, lőtt sérülések ellátásában. (Honvédorvos, 1958)
A petrochantericus törések kezeléséről. Ravasz Jánossal, Somogyi Szilveszterrel. (Magyar Sebészet, 1958)
A zárt lábszártörések kezelésének néhány kérdése. Somogyi Szilveszterrel. (Traumatológiai és Ortopédiai Közlemények, 1958)
A combnyak-álízületek kezelésében szerzett tapasztalataink. Kalabay Lászlóval, Megyesi Zoltánnal. – A felnőttek könyökízületi töréseiről. Kudász Ferenccel, Somogyi Szilveszterrel. (Magyar Traumatológia, 1960)
Poszttraumás tabeses osteoarthropathiák. Kalabay Lászlóval, Megyesi Zoltánnal. – Poszttraumás reflexes tüdőatelekasia. Kalabay Lászlóval. (Magyar Traumatológia, 1961)
Agyrázkódást szenvedett sérültek kezelése trioxazinnal. Kalabay Lászlóval, Megyesi Zoltánnal. (Gyógyszereink, 1962)
Rosszindulatú daganatos áttételben létrejött törések műtéti kezelése. (Magyar Sebészet, 1964)
Patellatörés kezelése részleges vagy teljes patellactomiával. Kalabay Lászlóval. (Magyar Sebészet, 1965)
A lábszártörések kezelése és szövődményei. (Borsodi Orvosi Szemle, 1966)
A harmadik kézközépcsont ficama. Tamássy Sándorral. (Magyar Traumatológia, 1967)
A korszerű osteosynthesis. (Magyar Traumatológia, 1967)
Az agyrázkódás diagnózisáról és gyógytartamáról. Potondi Andrással, Szuchovszky Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1967. 25.)
Korszerű csontegyesítő műtétek (Az Egészség, 1968)
Sportolás közben szerzett izomsérülések kórházi ellátása. (Testnevelési és Sportegészségügyi Szemle, 1968)
Csontkészítmények alkalmazása a traumatológiában. (Magyar Traumatológia, 1968)
Álízületek kezelése stabil osteosynthesissel. – Angiographiás vizsgálatok szerepe és jelentősége a traumatológiában. Szlávy Lászlóval, Török Istvánnal. (Magyar Traumatológia, 1969)
Csípőtáji töröttek thromboemboliás szövődményei. Ujj Miklóssal. (Magyar Sebészet, 1969)
A thromboembolia megelőzése a geriátriai sebészetben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1971)
Behandlund der Pseudarthrose mit stabiler Osteosynthese. Szloboda Jenővel. – Primäre Osteosynthese bei Frakturen im Hüftgelenkbereich. Kendelényi Ernővel, Ujj Miklóssal. (Acta Chirurgica, 1971)
Osteosynthesisek fertőzéses kockázata. Kendelényi Ernővel, Szloboda Jenővel. (Magyar Sebészet, 1971)
Csípőtáji töröttek primer osteosynthesise. Kendelényi Ernővel, Ujj Miklóssal. (Magyar Traumatológia, 1972)
Részletes traumatológia. (Rubányi Pál: Sebészet I. köt. Bp., 1972)
Stabil osteosynthesisek szerepe az álízületek gyógyításában. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1972)
Közlekedési balesetek. Tudnivalók, tennivalók. Pelbárt Jenővel. (Bp., 1972
2. átd. kiad. 1974)
Velőűrszegezés elreteszeléssel. Javallatok, technika új célzókészülékkel és az első 50 műtét elemzése. (Magyar Traumatológia, 1976)
A nyaki gerinc degeneratív elváltozásainak műtéti kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 24.)
Műtétek a fejen és a nyakon. Barda Lászlóval. – Műtétek a hasfalon és a hasüregben. Többekkel. – Baleseti sebészet. (Sebészeti műtéttan. Szerk. is. Littmann Imrével. Bp., 1977
2. átd. kiad. Bp., 1988
német és orosz nyelven is)
Új, karmos lemez alkalmazása bokatörés műtéti kezelésére. Feczkó Józseffel, Sárváry Andrással. (Magyar Traumatológia, 1978)
Elreteszelő velőűrszegezés. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
Műtéti javallatok és traumatológiai problémák öregkorban. (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociológiai problémák öregkorban. Szerk. Beregi Edit. Bp., 1984)
Traumatológiai jegyzet orvostanhallgatók számára. Egy. jegyz. Forgon Jenővel. (Bp., 1986
2. kiad. 1993)
Sebészet és traumatológia. Egy. tankönyv. Szerk. Szécsény Andorral. (Bp., 1989
2. átd. kiad. 1994)
In memoriam Hüttl Tivadar. (Orvosi Hetilap, 1990. 52.)
Csontmetastasisokban létrejött patológiás törések kezelése. Elvek, módszerek, eredmények. Barabás Tamással, Feczkó Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1993. 46.)
Operative Treatment of Ankle Fractures with the Gripper Plate. Feczkó Józseffel, Sárváry Andrással. (Orthopaedics and Traumatology, 1994), Indikationen der Verkürzung bei Verletzungen mit schweeren Weichteilschäden am Oberschenkel. Sárváry Andrással. (Proceedings of the International Congress. Leuven, 1995)
Hőgyes Endre tanításának értelmezése napjaink szakmapolitikájában. (Orvosi Hetilap, 1997. 15.)
Az orvos–beteg-kapcsolat a XXI. század küszöbén. (Orvostovábbképző Szemle, 1998)
Ötven év egy új orvosi szakág úttörői között. A modern baleseti sebészet kialakulása. (Orvosi Hetilap, 2000. 2.)
Az intramedularis osteosynthesis Magyarországon. Emlékezés Gerhard Küntscherre. (Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 2001).
Irodalom
Irod.: Akit ma elüt a villamos… Beszélgetés B. Gy.-gyel, a Traumatológiai Szakmai kollégiumról. (MOTESZ Magazin, 1996)
B. Gy. (Túrkeve kislexikona. Írta és összeáll. Talpalló Piroska. Túrkeve, 1996)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. szept. 18.)
Sárváry András: B. Gy. professzor emeritus emlékére. (Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 2004)
Sótonyi Péter: Elhunyt B. Gy. professzor. (MOTESZ Magazin, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)