Berczik Árpád
Berczik Árpád

2024. július 19. Péntek

Berczik Árpád, jászói

irodalomtörténész

Születési adatok

1910. november 20.

Budapest

Halálozási adatok

1988. február 10.

Budapest


Család

Nagyapja: Berczik Árpád (1842–1919) író, költő, az MTA tagja. Sz: Berczik Árpád posta-számvizsgáló tiszt, Udvary Mária. Szülei a spanyolnátha áldozatai lettek (†1918), nevelőapja: Udvary Imre, anyai nagyapja, ny. postaigazgató. 2. F: 1951-től Koós Magdolna középiskolai tanár. Fia: Berczik Árpád (1940. aug. 8.), jogi dr., a Fejérmegyei Hírlap munkatársa.

Iskola

A bp.-i I. kerületi Állami Gimnáziumban (= Petőfi Sándor Gimnázium) éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1933), magyar–német–francia szakos tanári okl. (1934), a párizsi Alliance Française-ban nyelvtanári okl. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán gazdasági szaktanári okl. (1937), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1939). Az irodalomtudományok kandidátusa (1967).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék díjtalan tanársegéde (1934–1942), egyúttal a bp.-i II. kerületi Ponty utcai kereskedelmi középiskola helyettes, majd r. tanára (1936–1940), az Országos Képzőművészeti Főiskolán a magyar irodalomtörténet és világirodalom előadó tanára és a Rajztanárvizsgáló Bizottság tagja (1940–1942). Az újvidéki Állami Kereskedelmi Főiskola Nyelvészeti Tanszék alapító rk. (1942–1943), r. tanára (1943–1944), a főiskola Budapestre helyezése után a bp.-i Állami Kereskedelmi Főiskola, ill. a Számviteli Főiskola Nyelvi Tanszék tanszékvezető r. tanára (1945–1946), a külkereskedelmi szak vezető tanára (1950–1954); közben a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetének vezetője, egyúttal a Gazdasági Szaktanárvizsgáló Bizottság titkára (1946–1950). Az Oktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának főelőadója (1954–1957), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszék, ill. Német Nyelvi és Irodalmi Tanszék egy. adjunktusa (1957–1963), egy. docense (1963–1976), egy. tanára (1976–1980). Magyar és német művelődési kapcsolatok történetével, 19. és 20. sz.-i német és osztrák irodalommal, elsősorban a magyar összehasonlító irodalomtörténeti kutatások történetével fogl. Nyelvpedagógiai tevékenysége is értékes, több német nyelvkönyv szerzője és szerkesztője.

Szerkesztés

A Felsőoktatási Szemle szerkesztője (1956–1988). A Balassi Bálint Könyvtár sorozatszerkesztője (Baránszky-Jób Lászlóval, 1941– 1944).

Főbb művei

F. m.: Berczik Árpád, a drámaíró. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1933)
Szigligeti Ede dramaturgiája. Általános drámaelmélet, a tragédia és a komédia elmélete. (Győr, 1934)
A magyar betlehemes játékok. (Bp., 1938)
A romantikus Toldy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
Raimund Ferdinánd pályakezdése hazánkban. (Acta Universitatis Szegediensis, 1958)
Toldy és Gervinus. (Filológiai Közlöny, 1958)
Les débuts hongrois de l’histoire littéraire comparèe. (Acta Litteraria, 1959)
Ferenc Toldy, Begründer der ungarischen wissenschaftlichen Literaturgeschichte. (Acta Litteraria, 1961)
A világirodalom egy magyar koncepciója. Meltzl Hugó összehasonlító irodalomelmélete. (In memoriam Gedeon Mészöly. Szeged, 1961)
Eine ungarische Konzeption der Weltliteratur. (Acta Litteraria, 1962)
János Arany, der erste ungarische vergleichende Literaturwissenschaftler. (Acta Litteraria, 1963)
A magyar összehasonlító irodalomtörténet indulása. Kand. értek. (Bp., 1966)
Zur Ertwicklung des Begriffs „Weltliteratur” und Anfänge der vergleichenden Literaturgeschichte. (Acta Germanica et Romanica, 1967)
Dózsa in der österreichischen Literatur. (Német filológiai tanulmányok. 8. Debrecen, 1974)
Lessings „Nathan” in der ersten Zeitschrift für Komparistik. (Német filológiai tanulmányok, 1979)
ford.: Goethe és Schiller levelezése. Vál., szerk. Halász Előd. Ford. Raáb Györggyel
szerk.: Szöveggyűjtemény a mai német irodalomból. Halász Előddel. (Bp., 1959)
Szöveggyűjtemény a XVIII. század német irodalmából. Pósa Péterrel. (Bp., 1962)
kereskedelmi tankönyvei: Német kereskedelmi enciklopédia. (Bp., 1949)
Német kereskedelmi kifejezésgyűjtemény. 1–2. (Bp., 1950–1951)
Válogatott szemelvények a német kereskedelmi levelezésből. (Bp., 1951).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője