Beöthy Ödön
Beöthy Ödön

2022. január 17. Hétfő

Beöthy Ödön, bessenyői és örvendi

politikus

Születési adatok

1796. december 2.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1854. december 7.

Hamburg


Család

Sz: Beöthy László alispán, honvéd ezredes, Husztinger Janka.

Életút

A napóleoni háborúk idején ún. nemesi felkelő, majd a cs. és kir. hadsereg tisztje (1812–1820), részt vett a lipcsei „népek csatájában” is (1813. okt. 16–19.). Kilépett a hadseregből (1820) és Bihar vm. szolgálatában állt. Bihar vm. táblabírája (1826– 1830), az alsótáblán a vm. egyik követe (1830), majd az 1832–1836. évi országgyűlésen a liberális ellenzék egyik vezére. Bihar vm. alispánja (1841–1843), ismét országgyűlési követ (1843–1844), ám az adminisztrátori rendszer bevezetése után kiszorult a vm.-i közéletből (1845). A forradalom idején az első felelős minisztérium Bihar vm. főispánjává nevezte ki (1848. ápr. 20.–jún.; beiktatása: 1848. máj. 2.), az ún. Alvidék teljhatalmú kormánybiztosa (1848. aug. 26.–dec. 19.), Erdély és a Partium teljhatalmú főkormánybiztosa (1848. dec. 19.–1849. febr. 1.), saját kérésére felmentették, majd konstantinápolyi követ (1849. febr. 1.–ápr. 5.). A hétszemélyes tábla első alelnöke (1849. jún. 14.–aug. 13.) és újra országgyűlési képviselő (1849. júl.–aug.). A szabadságharc bukása után egy rövid ideig bujdosott, majd külföldre menekült. Párizsban élt (1849–1850), majd Londonban telepedett le, ill. gyakran megfordult a száműzetésben élő Victor Hugo házában (1850–1854). A reformkori ellenzék egyik nagyhatású szónoka, a Bihar vm.-i liberális ellenzék megszervezője és vezetője. Az 1830-as évek reformországyűlésein híres felszólalásaiban állt ki a vallási kérdések rendezése, a jobbágykérdés megoldása, a lengyel menekültek védelme érdekében. Támogatta a nemesi adómentesség korlátozását, Bihar vm.-i polgári egyesületek (pl. Casino, Polgári lövölde, Gazdasági Egyesület stb.) létrehozását). Bihar vm. alispánjaként ő volt az, aki bevezette és meghonosíttatta az országban először az alispáni jelentéseket. A forradalom idején ő készíttette elő az első népképviseleti választásokat Bihar vm.- ben (ő maga nem indult el, mint főispán a felsőtábla tagja lett). 1848. júl. 5-én nevezetes indítványt tett a felsőház új alapon történő átszervezésére. Később ellenezte a Függetlenségi Nyilatkozatot, mert véleménye szerint ez megsemmisítette a szabadságharc legalitását, és szabad kezet adott az orosz intervenciónak. A szabadságharc bukása után emigrációba vonult, Párizsban és Londonban sem kapcsolódott be a magyar emigráció politikai harcaiba. Súlyos betegen Hamburgba ment, hogy gyógyíttassa magát és, hogy családjával is ott találkozzon. Ott is hunyt el.

Emlékezet

Síremlékét Hamburgban állították fel. Két levelét a Történeti Lapok közölte (1874 és 1876), ill. korábban, Bihar vm.-hez írott levele a Rajzolatokban jelent meg (1836). A magyar nyelv ügyében tartott beszéde megjelent Toldy István művében (A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866). Lajcsák Ferenc váradi püspökhez írt levelét a Sárospataki Füzetek (1864), ill. a Hazánk közölte (1884). További kiadatlan leveleit Dús László tette közzé (a Nagyvárad c. lapban, 1906-ban). Litografált arcképét Franz Eybl bécsi biedermeier festő készítette el. (1842). Síremléke képét közli a Vasárnapi Ujság (1868).

Irodalom

Irod.: Hegyesi Márton: B. Ö. (Ország–Világ, 1885)
Hegyesi Márton: B. Ö. menekülése. (Hazánk, 1885–1886)
Hegyesi Márton: B. Ö., mint képviselő. (Hazánk, 1889)
Hegyesi Márton: Mikor lett B. Ö. népképviselő? (Történeti Lapok, 1892)
B. Ö. menekülése 1849- ben. Néhai Szigethy István autobiographiájából közli Szigethy Lehel. (Nagyvárad, 1901)
Ruszoly József: B. Ö., a népképviselő. (Múzeumi Kurír, 1979)
Bényei Miklós: B. Ö. művelődéspolitikai nézetei. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 1985)
Ruszoly József: B. Ö. emlékezete. (Debreceni Szemle, 1997)
Szendiné Orvos Erzsébet: B. Ö. politikai pályafutása. 1830–1848. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 1997)
Sárkány Viola: B. Ö. (Honismeret, 2002)
Bényei Miklós: Széchenyi István és B. Ö. kapcsolata, közös diétai küzdelme. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 2004/05).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője