Beöthy István
Beöthy István

2024. március 29. Péntek

Beöthy István, bessenyői és örvendi

római katolikus pap

Születési adatok

1882. július 20.

Tenke, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1979. október 4.

Székesfehérvár


Iskola

Középiskoláit Hajdúnánáson, Nagyváradon és Veszprémben végezte, a veszprémi piarista gimnáziumban éretts. (1900), teológiai tanulmányait Veszprémben (1900–1901) és a bécsi Pázmáneumban végezte (1901–1905), Bécsben pappá szentelték (1905), majd teológiai doktori okl. szerzett (1908).

Életút

Zalamernyén (1905) és Murakeresztúron káplán (1905–1907), a veszprémi szeminárium tanulmányi felügyelője és a szentírástudomány r. tanára (1907–1914), az intézet aligazgatója (1914–1915), szentszéki ügyész (1915-től) és a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság tagja (1916–1918). Sümegen plébános és kerületi esperes (1918–1935), egyúttal az állami főreáliskola püspöki biztosa (1919–1935). Veszprémi kanonok, zsinati bíró (1935–1940) és az Irgalmas Nővérek veszprémi Intézetének igazgatója (1935–1936), a szeminárium rektora, egyúttal a főtanfelügyelő állandó helyettese (1936–1940). A székesegyházi plébánia adminisztrátora (1941–1943), székesegyházi főesperes (1943–1945). Zsinati vizsgáló (1923-tól), Szent Egyedről nevezett somogyvári c. apát (1926-tól), provikárius és éneklőkanonok (1945-től), pápai prelátus (1946-tól), hitoktatási főfelügyelő (1947-től). Provikárius (1957-től), szentszéki bíró (1963-tól), nagyprépost (1970-től), szentszéki elnök (1973-től). Észak-Zalában az Actio Catholica igazgatója (1933-tól). A Katolikus Tanítók Fegyelmi Tanácsának elnöke és a középiskolai hittanárok püspöki főbiztosa (1937–1943). A Veszprémi Egyházmegyében jelentős egyházszervezői tevékenységet végzett. Veszprémben hét mázsás harangot adományozott a székesegyháznak, restauráltatta a Szentháromság-szobor kőkorlátját. A székesegyház sírboltjába temették.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője