Benke Valéria
Benke Valéria

2024. december 7. Szombat

Benke Valéria

politikus

Névváltozatok

Havas Ernőné; 1945-ig Binder Valéria 

Születési adatok

1920. június 26.

Gyönk, Tolna vármegye

Halálozási adatok

2009. június 7.

Budapest

Temetési adatok

2009. június 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Binder Pál órás, aranyműves, Kniesz Aranka. F: 1947–1983: Havas Ernő (1914–1983) filozófus, kandidátus, a Gondolat Könyvkiadó első igazgatója. Özvegy. Fia: Havas István (1948–); leánya: Havas Zsuzsanna (1950–) és Havas Éva (1955–).

Iskola

A szegedi tanítóképzőben éretts. (1939) és tanítói képesítést szerzett (1943), az MKP debreceni pártiskoláján végzett (1945), az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957).

Életút

Gádoron kisegítő tanítónő (1943–1944), a szovjet csapatok bevonulása után a Szegedi Területi Szakmaközi Bizottság titkára (1944). A KMP, ill. az MKP tagja (1941-től), az MKP budapesti központi pártiskolájának tanára (1945–1946), a X. kerületi (kőbányai) és a budapesti kommunista pártbizottság titkára (1946–1948), a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) budapesti titkára (1948–1950). Az MDP KV Káder Osztályának politikai munkatársa, az Országos Béketanács titkára (1950–1954). Az MDP KV póttagja (1951. márc. 1.–1954. máj. 30.), tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.). A Magyar Rádió (MR) elnöke (1954. máj. 30.–1956. okt. 30.), elnökhelyettese (1956. okt. 30.–1957. aug. 28.), kormánybiztosa (1956. nov. 6.–1957. aug. 29.), a Magyar Rádió és Televízió elnöke (1957. aug. 29.–1958. jan. 28.). Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1988. máj. 2.), az MSZMP PB tagja (1970. nov. 28.–1985. márc. 28.), a MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja (1970–1985). Művelődésügyi miniszter (1958. jan. 28.–1961. szept. 13.). Az Elnöki Tanács tagja (1967. ápr. 14.–1971. máj. 12.). 

Országgyűlési képviselő (Nagy-Budapest, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Tolna megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest 34. sz. választókerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.).

Az Elnöki Tanács tagja (1967. ápr. 14.–1971. máj. 12.).

A koncepciós perek után, Komócsin Zoltán és Lakatos Éva javaslatára került a Magyar Rádió élére. Személye kompromisszumnak tűnt, miután kiállt a Nagy Imre-kormány idején a korábban meghurcolt rádiós szerkesztők visszavétele mellett, ugyanakkor nem tartozott a miniszterelnök köréhez, ezért a visszarendeződés idején is posztján maradhatott. Az 1956-os forradalom idején a Magyar Rádió épületében tartózkodott: nem engedte meg, hogy beolvassák a diákok követeléseit (1956. okt. 23-án). Okt. 30-án leváltották az intézmény éléről, de elnökhelyettesként továbbra is fontos szerepet játszott. Az újonnan megalakult „forradalmi munkás-paraszt kormány” kinevezte a Magyar Rádió kormánybiztosává (1956. nov. 6-án). Az új rendszer konszolidációjának kezdetén az elsők között ismerte fel az új médium, a televízió jelentőségét: nevéhez fűződik a Magyar Rádión belül működtetett első Televíziós Főosztály felállítása. Az 1957. nov. 14-én megalakult első főosztályhoz négy osztály tartozott; az első osztályvezetők Kovács Béla (Gyermek és ifjúsági műsorok); Koós Béla (Aktuális műsorok – politika és sport); Szűcs Andor (Művészeti és irodalmi műsorok) és Zsurzs Éva (Stúdió osztály) voltak.

Elismerés

Szocialista Hazáért Érdemrend, Magyar Népköztársasági Érdemrend (1948 és 1952), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955).

 

A Koreai NDK Állami Zászlórendje (1955).

Szerkesztés

Az MSZMP elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője, ill. elnöke (1961–1988).

Főbb művei

F. m.: Végigjárta Ady Endre útját. B. V. emlékbeszéde a Kerepesi úti Temetőben Bölöny Györgyről. (Élet és Irodalom, 1959. 38.)
A szép terjedése. B. V. beszéde a Zeneművészek Szövetsége alakuló közgyűlésén. (Élet és Irodalom, 1959. 45.)
Társadalmi haladás és békés egymás mellett élés. (Társadalmi Szemle, 1963)
Töretlen politika. (Társadalmi Szemle, 1968)
Egységes értelmezés, kommunista kiállás, közös cselekvés. (Társadalmi Szemle, 1973)
Szocialista eszmeiség, művelődés, közösségi erkölcs. (Társadalmi Szemle, 1975)
Szocialista tudatformálás, erkölcsiség és kultúra. (Pártélet, 1975)
(Művészetpolitikánk időszerű kérdései. Szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth, 1977)
For the Men Who Understand and Shapes the World. (Power, Liberty, Democracy. Speeches and Articles of Leading Hungarian Politicians. 1974–1977. Bp., Corvina, 1978)
A marxista-leninista propaganda és a társadalmi valóság. (Társadalmi Szemle, 1979)
Socialist Democracy and Freedom of Opinion. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
Társadalompolitika, valóság, szocializmuskép. (Társadalmi Szemle, 1982)
Töretlen politika. Beszédek és cikkek. 1968–1982. (Bp., Kossuth, 1983)
A közös szellemi számvetéshez. (Társadalmi Szemle, 1985)
Intellectual Performance in Perspective. (The New Hungarian Quaterly, 1985)
Social Processes, States of Consciousness and Social Policy. (The New Hungarian Quaterly, 1987)
Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika. (A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban. Országos elméleti tanácskozás. Szeged, 1987. febr. 19–21. Szerk. Boros Sándor. Bp., 1987 és Közös gondolkodás a szocializmusról. 1. Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: „Sokakkal együtt van részem…” Rapcsányi László interjúja B. V.-val. (Valóság, 1984)
Sorshelyzetek. Emlékezések az ötvenes évekre. Szerk. Vámos György. (Bp., RTV-Minerva, 1986)
T. Kiss Tamás: Kulturális miniszterek 1848–1993. (A magyarországi kulturális minisztériumokról. 1867–1993. Bp., 1993)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók. 1945–1990. VIII. B. V. és Ilku Pál. (Magyar Felsőoktatás, 2003)
Murányi Gábor: Egy főkádernő (Heti VG, 2009. júl. 11.).

Irod.: Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. (Bp., 1980)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999). Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Horváth György: A gyönki Helikon hegyének poétái. (Szekszárd, 2004).

 

 

neten:

 

http://www.babiczky.hu/arcelek/857-Benke-Val%C3%A9ria

 

https://neb.hu/asset/phpLsPumx.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője