Benedek Sándor
Benedek Sándor

2024. október 12. Szombat

Benedek Sándor, kisbaczoni

jogász, politikus

Születési adatok

1854. szeptember 14.

Nagykálló, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1936. május 14.

Budapest

Temetési adatok

1936. május 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Benedek Sándor adóhivatali ellenőr, nemes Kovács Ágnes. Fia: Benedek Sándor, Benedek Szabolcs és Benedek Zsolt; leánya: Benedek Gabriella, Benedek Gizella és Benedek Margit.

Iskola

A debreceni református jogakadémián jogtudori okl. szerzett (1876).

Életút

A debreceni pénzügyigazgatóság fogalmazó-gyakornoka (1876–1877), fogalmazója (1877–1881), a szegedi pénzügyigazgatóság fogalmazója (1881–1883), a Pénzügyminisztérium (PM) miniszteri fogalmazója (1883–1889), miniszteri titkára (1889–1895), miniszteri osztálytanácsosa (1895–1897). A Közigazgatási Bíróság ítélőbírója (1897–1913), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1913–1914), a Közigazgatási Bíróság másodelnöke (1914–1933). A Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Jolsvai választókerület, 1913–1914), majd a Főrendiház (1914–1918) és a Felsőház tagja (1927–1933). A Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője.

Emlékezet

Jogászként közigazgatás kérdésekkel, a magyarországi adók és jövedékek reformjával, elsősorban a közigazgatási bíróság szervezetével, törvénykezési illetékekkel foglalkozott. Tárcákat és humoreszkeket is, írt; Egy férj, aki nem hord szarvakat című vígjátékát a debreceni színházban adták elő (1879-ben). Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete társelnöke (1901–1911), az Országos Pénzügyi Tanács tagja (1920-tól). A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének t. elnöke (1931–1936).

Elismerés

Nagykálló díszpolgára.

Szerkesztés

A Debreceni Ellenőr munkatársa (1875–1884), ill. Suhogó álnéven tárcáit és humoreszkjeit a Budapesti Hírlap (1882-től), a Pesti Hírlap (1883-tól) és a Nemzet közölte (1884-től). A Debrecen-Nagyváradi Értesítő szerkesztője (1880–1881), a Magyar Közigazgatás pénzügyi rovatának vezetője (1887–1914).

Főbb művei

F. m.: Bélyegilleték a peres eljárásban. Peres felek, ügyvédek és pénzügyi tisztviselők használatára. (Bp., 1886)
Az ital-, fogyasztási s italmérési adók és az állami italmérési jövedék jogtana. Róka Józseffel. (Bp., 1896)
A magyar állami tisztviselők helyzete és társadalmi feladatai. (Bp., 1906)
A Közigazgatási Bíróság adóügyi határozatainak rendszeres gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1907)
A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az adóreformban. (Bp., 1908)
A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. (Adó és Illetékügyi Szemle, 1912)
A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. (Adó és Illetékügyi Szemle, 1915)
A magyar egyenesadó rendszer. (Adó [folyóirat], 1923)
A magyar illetékjog. I–II. köt. Szerk. Klug Emil, Sárfy Aladár. Az előszót írta. (Bp., 1930)
A m. kir. Közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897–1931. Összeáll. Pataky Gedeon. Az előszót írta. (Bp., 1932).

Irodalom

Irod.: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1916–1918. Szerk. Guthi Imre. (Bp., 1916)
A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője