Család

Sz: Benedek Sándor adóhivatali ellenőr, nemes Kovács Ágnes. Fia: Benedek Sándor, Benedek Szabolcs és Benedek Zsolt; leánya: Benedek Gabriella, Benedek Gizella és Benedek Margit.

Iskola

A debreceni református jogakadémián jogtudori okl. szerzett (1876).

Életút

A debreceni pénzügyigazgatóság fogalmazó-gyakornoka (1876–1877), fogalmazója (1877–1881), a szegedi pénzügyigazgatóság fogalmazója (1881–1883), a Pénzügyminisztérium (PM) miniszteri fogalmazója (1883–1889), miniszteri titkára (1889–1895), miniszteri osztálytanácsosa (1895–1897). A Közigazgatási Bíróság ítélőbírója (1897–1913), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1913–1914), a Közigazgatási Bíróság másodelnöke (1914–1933). A Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Jolsvai választókerület, 1913–1914), majd a Főrendiház (1914–1918) és a Felsőház tagja (1927–1933). A Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője.

Emlékezet

Jogászként közigazgatás kérdésekkel, a magyarországi adók és jövedékek reformjával, elsősorban a közigazgatási bíróság szervezetével, törvénykezési illetékekkel foglalkozott. Tárcákat és humoreszkeket is, írt; Egy férj, aki nem hord szarvakat című vígjátékát a debreceni színházban adták elő (1879-ben). Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete társelnöke (1901–1911), az Országos Pénzügyi Tanács tagja (1920-tól). A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének t. elnöke (1931–1936).

Elismerés

Nagykálló díszpolgára.

Szerkesztés

A Debreceni Ellenőr munkatársa (1875–1884), ill. Suhogó álnéven tárcáit és humoreszkjeit a Budapesti Hírlap (1882-től), a Pesti Hírlap (1883-tól) és a Nemzet közölte (1884-től). A Debrecen-Nagyváradi Értesítő szerkesztője (1880–1881), a Magyar Közigazgatás pénzügyi rovatának vezetője (1887–1914).