Család

A bécsi egyetemen pszichoanalízist tanult.

Iskola

Pályáját fényképészként kezdte, majd segédoperatőr, utóbb Berlinben az UFA és Terra filmvállalatok operatőre (1933-ig), a náci rendszer hatalomra jutása utána az USA-ba távozott (1933), Hollywoodban, az Universal filmgyárnál Joe Pasternak asszisztense és vágója (1933–1937), a Metro–Goldwyn–Mayer-cég ún. montázs-igazgatója (1937-től), önálló filmrendező (1948-tól).

Életút

Berlinben került kapcsolatba a filmszakmával. 1931-ben rövid időre Budapestre látogatott, a Hyppolit a lakáj rendezőasszisztenseként szerepet vállalt a magyar hangosfilm megteremtésében. Az USA-ban, kezdetben Joe Pasternak rendezőasszisztenseként és vágóként dolgozott, ill. rövid ideig Mexikóban filmforgatókönyveket írt. A II. vh. után készítette első önálló filmjét (A csókos bandita, 1949), később megfilmesítette Arthur Miller Az ügynök halála c. színművét (1951). A vad c. filmjét (1953) Marlon Brando főszereplése tette világszerte ismertté (Nagy-Britanniában 1968-ig betiltották!). Utóbb Törs Ivánnal és Marton Endrével Hollywoodban saját filmgyártó vállalatot hozott létre. F. filmjei: A szerető (német, 1927; operatőr Virágh Árpáddal); A csókos bandita (The Kissing Bandit, USA, 1949); New York kikötője (Port of New York, USA, 1949); Az ügynök halála (Death of Salesman, USA, 1951); A vad (The Wild One, USA, 1953); A bengáliai brigád (Bengal Brigade, USA, 1954); Gyerekek, anyák és egy tábornok (Kinder, Mütter und ein General, NSZK, 1955); A veszély pillanata (francia, 1959); Folyamodás kegyelemért (olasz-francia, 1960); Veszélyes pillanat (Moment of Danger – Malaga, USA, 1962); Namu, a gyilkos bálna (Namu, the Killer Whale, USA, 1966); Merész játék (The Daring Game, USA, 1968); Az éjszakai látogató (The Night Visitor, USA–svéd, 1971).