Benedek János
Benedek János

2022. január 18. Kedd

Benedek János, kisbaczoni

politikus, újságíró, költő

Születési adatok

1863. január 6.

Balkány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1926. március 13.

Budapest

Temetési adatok

1926. március 16.

Budapest

Kerepesi út


Család

Családja Kisbaconból származott. Sz: Benedek Sándor körjegyző. Testvére: Benedek Sándor. F: Lamy Olga.

Iskola

Középiskoláit Hajdúböszörményben, Iglón és Debrecenben; a jogot a debreceni református jogakadémián és a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán végezte, Budapesten ügyvédi vizsgát tett.

Életút

Debrecenben ügyvéd, a Debrecen c. lap belső munkatársa, szerkesztője (1899–1900); felelős, ill. főszerkesztője (1900–1905), a Függetlenségi és ’48-as Párt országgyűlési képviselője (Hajdúböszörményi választókerület, 1901–1918; 1907-ben kilépett a pártból, 1909-ben visszalépett, és a Justh Gyula vezette szárnyhoz csatlakozott). 1918-ban nem támogatta gr. Károlyi Mihályt, a forradalmak után a Nemzeti Demokrata Párt egyik vezető személyisége, s jelöltjeként mindkét Nemzetgyűlés tagja (Budapest X. kerület, 1921–1922; Budapest I. kerület, 1922–1926). A századelő ismert helyi politikusa. Publicisztikai írásain kívül Petőfi Sándor hatását mutató verseket is írt, és kisebb műfordításokat is közölt. Emlékét Hajdúböszörményben utca őrzi. A Budapesti Ügyvédi Kamara titkára (1912–1918).

Emlékezet

Az Ügyvédi Kamarai Közlöny (1902-től) és az Üstökös c. szatirikus lap szerkesztője (1905–1906), az Egyetértés politikai főmunkatársa. Versei, kisebb írásai az említetteken kívül még – többek között – a Debrecen–Nagyváradi Értesítőben (1879-től), a Bolond Istókban (1879–1880), a Magyarország és a Nagyvilágban (1880 és 1885), a Debreceni Ellenőrben (1881-től), a Vasárnapi Ujságban (1881, 1885, 1886, 1887), az Ország–Világban (1885, 1886, 1893), a Család és Iskolában (1889), az Arad és Vidékében (1891), a Fővárosi Lapokban (1894), A Jogban (1897), a Vadász Lapban (1897), a Debreceni Protestáns Lapban (1901), a Budapesti Naplóban (1903), a Budapesti Hírlapban (1904), A Polgárban (1905 és 1908), a Világban (1911 és 1916), a Magyarországban (1914) és az Ügyvédek Lapjában jelentek meg (1916).

Főbb művei

F. m.: Költemények. (Bp., 1886)
Tábortüzek. Politikai versek. (Bp., 1893)
Petőfiről. Felolvasás. (Debrecen, 1899)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője