Bene Lajos
Bene Lajos

2024. október 12. Szombat

Bene Lajos, bikfalvi

pedagógus, folklorista

Születési adatok

1876. augusztus 20.

Bikfalva, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1942. augusztus

Szolnok


Család

Sz: Bene György kisbirtokos, Koréh Zsuzsanna.

Iskola

Kolozsvárott tanítói képesítést szerzett (1899).

Életút

Nyáraszón községi tanító (1899–1900), Magyarbikalon állami tanító, igazgató (1900–1908). A Háromszék vármegyei (1908–1910), a székelyudvarhelyi tanfelügyelőség tollnoka (1910–1912), Bánffyhunyadon ún. iskolalátogató (1912–1918), az összeomlás után elvesztette állását, Bánffyhunyadon és környékén géplakatosként cséplési munkálatokat végzett (1918–1919). Kiutasították Romániából, Egerben tanító, segéd-tanfelügyelő (1919–1922), Székesfehérvárott (1922–1927) és Szolnokon tanító és tanfelügyelő (1927–1935), nyugdíjaztatás után Budapesten élt. A 20. sz. elejének egyik jelentős erdélyi tanítójaként elemi iskolai tanítói módszertani kérdésekkel, a számolástanítás elméletével foglalkozott, több népszerű ismeretterjesztő előadást tartott, tankönyveket, egyéb módszertani segédkönyveket írt és szerkesztett. Az általa írt és összeállított Magyar tanítók lexikona (1939) a 20. sz.-i lexikográfia kiemelkedő alkotása. Folkloristaként kalotaszegi és nagykunsági meséket gyűjtött. Élete végén, Budapesten telepedett le, Szolnokon hunyt el. Életrajzi adatait és hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi.

Emlékezet

A Kalotaszegi Lapok (1906–1908) és a székesfehérvári Magyar Népművelés felelős szerkesztője (1923). A Magyar tanítók évkönyve szerkesztője (Berwardszky Kálmánnal, 1931–1932; egyedül, 1935–1942). Pedagógiai írásai és helytörténeti dolgozatai – 1918-ig, a fentieken kívül még többek között – a Család és Iskola (1900–1906, 1911, 1916), az Erdélyi Protestáns Lap (1901, 1905), az Erdély (1905), az Udvarhelyi Népnevelés (1910–1911) c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Az ifjúsági egyesületek szervezése és vezetése. (Kolozsvár, 1903)
Kalotaszegi fejfák. (Erdély, 1905)
Kalotaszegi ünnepi és névnapi köszöntők. Összegyűjtötte B. L. (Bánffyhunyad, 1908)
Az életből. (Sepsiszentgyörgy, 1910)
Tanítók útmutatója. Összeáll. Gyerkes Mihállyal. (Kolozsvár, 1911)
A gazdasági ismereti iskola tanterve és órarendje. Összeáll. (Kolozsvár, 1911)
Számtani példatár az elemi iskolák 2. osztálya számára. Összeáll. (Egységes elemi iskolai tankönyvek. Kolozsvár, 1912)
A nép gondozása. (Eger, 1921
2. kiad. 1922)
Székely történetek. (A Falu, 1922)
A falu hajnala. Falusi történet 3 felvonásban. (Bp., 1924)
A magyar falu. (A Falu könyvtára. Bp., 1925)
Az ismeretterjesztő előadások lélektana, módszertana és eszközei. Az előszót Bodó János írta. (Bp., 1926)
Népies ismeretterjesztő előadások az ember lelki és erkölcsi világából. Szerk. (Bp., 1929)
Hazafias ünnepi beszédek. Iskolai, levente és egyéb ünnepélyek alkalmából. Összeáll. (Bp., 1929)
Jó gyermekek köszöntő könyve. Összeáll. Havas Istvánnal. (Magyar ifjúság könyvtára. Bp., 1930)
Jászsági népmesék. Elmeséli B. L. Biczó András rajzaival. (Magyar ifjúság könyvtára. Bp., 1930?)
Kalotaszegi népmesék. I–III. köt. Elmeséli B. L. Biczó András rajzaival. (Magyar ifjúság könyvtára. Bp., 1931)
Nagykunsági népmesék. I–II. köt. Elmeséli B. L. Biczó András rajzaival. (Magyar ifjúság könyvtára. Bp., 1931)
Számolástanítás az elemi iskolák 1–6. osztálya számára. I–VI. köt. (Bp., 1932–1935
2. kiad. 1936)
Polgári jogok és kötelességek a református népiskolák 5–6. osztálya számára. (Debrecen, 1938)
Számképek, számfogalmak, biztos és gyors számolás. (Bp., 1938)
Magyar tanítók lexikona. Szerk. (Bp., 1939
2. kiad. 1942)
Újabb hazafias és ünnepi beszédek. Összeáll. (Bp., 1939)
Számolás és mérési példatár az elemi iskolák 1–2. osztálya számára. 1–2. füz. Összeáll. (Bp., 1939–1940)
Vitéz Palkó. Kalotaszegi népmesék. Elmeséli B. L. Biczó András rajzaival. (Bp., 1941)
Vasgyúró Palkó. Kalotaszegi népmesék. Elmeséli B. L. Biczó András rajzaival. (Bp., 1942)
A magyar falu társadalma. (A Falu könyvtára. Bp., 1943)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője