Belon Gellért
Belon Gellért

2024. december 8. Vasárnap

Belon Gellért

római katolikus püspök, teológus, vallási író

Születési adatok

1911. szeptember 24.

Füzesabony, Heves vármegye

Halálozási adatok

1987. május 23.

Pécs


Család

Sz: Belon József (†1914) felekezeti tanító.

Iskola

Gyermekéveit Mezőtárkányban töltötte, elemi és középiskoláit alsóbb osztályait árvaházakban: Debrecenben és Kecskeméten végezte. A kalocsai jezsuita gimnáziumban éretts. (1929). A teológiát a bp.-i központi papneveldében végezte, Kalocsán pappá szentelték (1934. jún. 17.), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen hittudományi doktori okl. szerzett (1935). Tanulmányait később Rómában egészítette ki (1939–1940).

Életút

Fajszon káplán (1934–1935), a kalocsai papnevelő intézet r. tanára és spirituálisa (1935–1946). Sükösd (1947–1957), Baja-Belváros (1957–1962), Miske (1962–1970), Jánoshalma plébánosa (1970–1987). Pécsi segédpüspök (1982–1987; kinevezték: 1982. ápr. 5.; Esztergomban püspökké szentelték: 1982. ápr. 12.; pápai felmentéssel nyugalomba vonult: 1987. márc. 6.). Bátmonostori c. apát (1958-tól), eliszi c. püspök (kinevezték: 1959. szept. 23., nem szentelték fel!). A II. vh. utáni korszak egyik jelentős egyházi személyisége, aki főegyházmegyei spirituálisként papok generációinak lelki vezetője volt. Közéleti tevékenysége, karizmatikus szentírás-magyarázatai miatt országszerte ismertté vált, jóllehet írásait a katolikus sajtó sokáig nem közölhette, lelkigyakorlatait nem engedélyezték. Bár XXIII. János pápa már 1959-ben püspökké nevezte ki, szentelésére csak 1982-ben kerülhetett sor. Egészségi állapotára való tekintettel a rezideálási kötelezettség alól felmentést kapott; élete végéig kisebb plébániákon szolgált. Az 1980-as évektől több népszerű hitéleti munkát adott ki, vallásfilozófiai könyveket jegyzett. Utolsó éveiben írt, ill. posztumusz megjelent művei a magyar lelkiségi irodalom klasszikus alkotásai: írásaiban a feltámadás misztériumáról elmélkedett. Kodolányi János, Rónay György és Illyés Gyula szűkebb baráti köréhez tartozott, Illyés koporsója felett ő mondta a temetői beszédet, valamint ő szentelte meg Dienes Valéria sírját is (1982. máj. 27-én).

Emlékezet

Pécsett hunyt el, a pécsi székesegyház kriptájában nyugszik. A jánoshalmai templom külső falán emléktábláját helyezték el (dombormű relief, 1991. szept. 21-én). Bajai lakóházát szintén emléktábla jelzi (bronz, márvány dombormű, Harmath István szobrászművész alkotása, 2007?). Sükösdön, a plébánia falán ugyancsak emléktábláját helyezték el (2007. okt. 7-én), s nevét vette fel a helyi cserkészcsapat is. Halálának 5. évfordulójára Belon Gellért-emlékkönyvet adtak ki (számos addig kiadatlan írásával és beszédével, 1992-ben).

Főbb művei

F. m.: Keresztény nagykorúság – kiskorú keresztények. (Vigilia, 1953)
A papság misztériuma. (Vigilia, 1957)
Biblikus elmélkedés a rendi papságról. (Vigilia, 1973)
Felix culpa. (Teológia, 1973)
Prohászka tragédiái. (Vigilia, 1974)
A bibliás Jézus. (Teológia, 1975)
Urunk Miatyánkjai. (Teológia, 1977)
Ávilai Szent Teréz: A tökéletesség útja és a belső várkastély. Ford. Szeghy Ernő. Az előszót írta. (Bp., 1979)
Esélyek és kereszténység. – Öregség és a Biblia. (Vigilia, 1979)
A női kérdés evangéliumi szemlélete. (Teológia, 1979)
Kezdeményezés és megtartás a Bibliában. (Teológia, 1980)
Dienes Valéria: Hajnalvárás. Visszaemlékezések, vallásos elmélkedések. Vál., szerk. (Bp., 1982)
Krisztus az egyház egységének forrása és központja. (Teológiai évkönyv, 1982)
Schütz Antal, a tanár. (Deum docuit. Schütz Antal, a hittudós. Bp., 1982)
A felnőtt ember imája. (Szolgálat, 1982)
Imádkozzál! Elmélkedések gyakori imáinkról. (Bp., 1983
2. átd. kiad. Bp., 1984
3. kiad. 1988
Máltai Könyvek. 4. kiad. 2004)
Jézus lelkülete. Ill. Prokop Péter. (Bp., 1984
2. kiad. 1988
Máltai Könyvek. 3. kiad. 2005)
B. G. püspök gyászbeszéde. (Illyés Gyula-emlékkönyv. Bp., 1984)
Jézus és a szentkenet szentsége. (Teológia, 1985)
Ellesett pillanatok. Evangéliumi elmélkedések. (Bp., 1986)
Bibliai elmélődések. Összegyűjtött dolgozatok. (Bp., 1987)
„Élet a halálból.” A feltámadás misztériuma. (Eisenstadt, 1990
2. jav. kiad. Bp., 2006)
A szent keresztúton érinteni akarlak. (A keresztfához megyek. Keresztutak gyűjteménye. Újvidék, 1990)
Hadd érintsem én is sebeidet! (A keresztfához megyek. Keresztutak gyűjteménye. Szeged, 1995)
Prohászka lelkisége. (Távlatok, 1996)
Keresztutunk Jézussal az egyházban. A keresztúti elmélkedéseket B. G. írta, a stációk fa domborműveit B. Kopp Judit készítette. (Bp., 1999).

Irodalom

Irod.: Rónay László: Egy nagy szellem emléke. B. G. (Magyar Nemzet, 1991. 86.)
B. G.-emlékkönyv halálának 5. évfordulójára. Szerk. Waigand József. (Bp., 1992)
Rosdy Pál: Tizenöt éve hiányzik… B. G. püspök. (Új Ember, 2002. máj. 26.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője