Belházy Emil
Belházy Emil

2025. április 24. Csütörtök

Belházy Emil, bölcsházi

erdész

Születési adatok

1840. december 24.

Besztercebánya

Halálozási adatok

1898. április 25.

Budapest


Iskola

A selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémián tanult (1858–1860), Bécsben államvizsgát tett (1862).

Életút

Miután megszakította tanulmányait a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémián földméréssel foglalkozó díjtalan gyakornok (1861–1862), Vukováron és Illokon erdőpénztárnok (1862–1868). A diósgyőri ún. koronauradalom főerdésze (1862–1868), erdőrendezője (1868–1879), Máramarossziget erdőrendezője (1879–1880). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) erdőfelügyelője (1880–1881), fő-erdőfelügyelője (1881–1884), az Erdőrendezési Ügyosztály vezetője (fő-erdőtanácsosi rangban, 1884–1898). Jelentős szerepet játszott az 1879. évi erdőtörvény végrehajtási utasításainak kidolgozásában, amellyel a korszerű erdőrendezés, erdőföldmérés és erdőállapot-nyilvántartás magyarországi megteremtője. Az állami erdőrendezés megindításán kívül még az erdőföldmérésben használatos újszerkezetű távmérőt és fatörzsmérő műszert is készített. Két kötetesre tervezett erdőrendezés- tani kézikönyvét már nem tudta befejezni.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az erdőtörvényhez általa készített erdőrendezési üzemtervek – a magyar erdészettörténet egyik legfontosabb forrásai – hatósági példányai mindmáig megtalálhatók a legtöbb megyei levéltárban.

Szerkesztés

Az Erdészeti Lapok (1864-től) és a Bányászati és Kohászati Lapok munkatársa.

Főbb művei

F. m.: Adatok a térosztás elméletéhez, s annak gyakorlati kivitele az erdészetben. (Erdészeti Lapok, 1865)
Egy új szerkezetű távmérő. Egy kőnyomatú melléklettel. (Erdészeti Lapok, 1875)
Az államerdőkben alkalmazandó erdőrendezési eljárás alapelveiről. 1–3. (Erdészeti Lapok, 1876)
Egy új szerkezetű fatörzsmérő műszer. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1879)
Törzsköbözési képleteink pontosságáról elméleti szempontból. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1880)
A rendszeres gazdasági üzemtervek mikénti készítésének kérdéséhez. (Erdészeti Lapok, 1882)
Egyszerűsített számítási módok az átmérő, a kerület és a körlap kiszámítására. (Erdészeti Lapok, 1884)
A legeltetésre szolgáló erdőkről. (Erdészeti Lapok, 1888)
A fokozatos felújító vágás és az erdőtörvény. (Erdészeti Lapok, 1890)
Máramaros megye vadállománya és a hiúz. (Vadász és Versenylap, 1892). Az erdőrendezéstan kézikönyve. I. köt. (Bp., 1895).

Irodalom

Irod.: Vadas Jenő: A selmecbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője. (Bp., 1896)
Oroszi Sándor: B. E. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Járási Lőrinc: A kamarától a házilagos erdőgazdálkodásig. (Erdészeti Lapok, 2005).

Megjegyzések

Bedő Albert: B. E. Nekrológ és gyászjelentés. (Erdészeti Lapok, 1898 eltérő halálozási adat: ápr. 26.!).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője