Belényi Gyula
Belényi Gyula

2024. október 11. Péntek

Belényi Gyula

történész

Születési adatok

1947. március 14.

Szeged

Halálozási adatok

2013. március 23.

Budapest


Család

Sz: Belényi Gyula középiskolai tanár, Sallak Mária tanítónő. F: 1968-tól Fábián Noémi, a tiszaszigeti általános iskola tanára. Leánya: Belényi Gabriella (1973. aug. 15.) és Belényi Andrea (1975. nov. 17.).

Iskola

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban éretts. (1965), a JATE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1970), doktorált (1974), a történelemtudomány kandidátusa (1994), habilitált (2001), az MTA doktora (2008).

Életút

A JATE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék, ill. Politikaelméleti és Jelenkortörténeti Tanszék ösztöndíjas gyakornoka (1970–1972), tanársegéde (1972–1976), egy. adjunktusa (1976–1990), az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék egy. adjunktusa (1990–1994), egy. docense (1995–2000). A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék egy. docense (2000–2007), egy. tanára (2007–2013). Az MTA–TMB-n Orbán Sándor aspiránsa (1982–1985). Agrártörténettel, elsősorban az alföldi városok településtörténetével foglalkozott, majd a foglalkozási átrétegződést, a munkaerőpiacot és a munkaerő-gazdálkodási politikát vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el Szeged és környéke 1940-es évek végi tanyatörténetének feltárásában, ezzel összefüggésben a paraszt–munkás mobilitás és migráció 1948–1956 közötti kutatásában, valamint a dél-alföldi értelmiség 1960 utáni helyzetének tanulmányozásában. Később érdeklődése az 1945 utáni hazai társadalmi változások általános kérdései felé fordult, elsők között elemezte az ún. extenzív iparosítási politikának az ország társadalmára gyakorolt hatását, az ipari munkásság helyzetét a klasszikus Kádár-korszakban, valamint az iparosítás által kiváltott társadalmi mobilitást és migrációt.

Elismertség

A Hajnal István Kör tagja (1994-től).

Elismerés

Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Károli Gáspár-díj (2010).

Főbb művei

F. m.: Szeged város és a Szegedi járás mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalmának története. Egy. doktori értek. (Szeged, 1974)
A termelőszövetkezeti mozgalom története Szegeden és a Szegedi járásban. 1948–1953. (Acta Universitatis Szegediensis, 1975)
A Dél-Alföld társadalmi struktúrája. (A fejlett szocialista társadalom főbb jellemző vonásai és megteremtésének kérdései a Dél-Alföldön. Szeged, 1978)
A termelőszövetkezeti mozgalom első kísérlete Szegeden és vidékén. 1948–1953. (Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon. 1944–1962. Szerk. Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc. Bp., 1979)
A szegedi tanyák 1949-ben. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
A mezőgazdasági népesség iparba vándorlásának és munkássá válásának néhány kérdése az MDP iparosítási politikájának időszakában. (Csongrád megyei Honismereti Híradó, 1981)
Munkaerő-gazdálkodási politika és a mezőgazdasági népesség iparba vándorlása az extenzív iparosítás kezdetén. 1949–1953. (Párttörténeti Közlemények, 1984)
Településfejlesztési koncepciók az 1950-es évek elején. (Honismeret, 1984 és A felszabadulás utáni történetünkről. II. köt. Szerk. Balogh Sándor. Bp., 1987)
Változások az ipari munkaerőpiacon. 1948–1956. (Történelmi Szemle, 1985)
Kollektivizálás és településfejlesztés az 1950-es években. (Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika. Szerk. Hegyi András. Szeged, 1985)
Lakás- és településfejlesztés. (Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő, 1985)
A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a tanyarendszer átalakulásának néhány kérdése. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1985)
Lakáspolitika, lakáshelyzet és modernizáció összefüggései Magyarországon 1948 és 1956 között. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre. Szeged, 1986)
Az alföldi agrárvárosok mezőgazdasági népességének szerkezeti változásai az 1940-es években. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
A mezőgazdasági népesség csökkenése az alföldi agrárvárosokban. (Tanulmányok a szocialista mezőgazdaság kialakulásáról. Szerk. Orbán Sándor és Pölöskei Ferenc. Bp., 1988)
A magyar–szlovák anyagcsere és a német nemzetiségű lakosság kitelepítése az alföldi agrárvárosokba. – Terület- és településfejlesztési politika Magyarországon. 1950–1952. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica különszám, 1991)
Kitekintés. A község pályája 1948 és 1970 között. (Kistelek története. A kezdetektől 1970-ig. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1991)
Az önálló község megalakulása. – Politika, gazdaság, társadalom 1950–1970 között. (Mórahalom. A település földje és népe. Szerk. Juhász Antal. Mórahalom, 1992)
Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban. (’56 vidéken. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1992)
Paraszti sorsfordulók a 20. században. (Tiszatáj, 1993)
A sztálini iparosítás emberi ára. Foglalkozási átrétegződés és belső vándorlás Magyarországon. 1948–1956. Tanulmányok. Szerk. (Szeged, 1993)
Az alföldi városok társadalmának átalakulása és a településpolitika. 1945–1963. Kand. értek. (Szeged, 1993)
Az extenzív iparosítás politikája és a fizikai dolgozók foglalkozási átrétegződése. (Hatalom és társadalom a 20. századi magyar történelemben. Bp., 1995)
A Bibó–Erdei-kapcsolat és a városmegyés reformterv. (Tiszatáj, 1995)
Az iparosítási politika néhány társadalmi következménye az 1950-es években. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1996)
Az alföldi városok és a településpolitika. 1945–1963. (Dél-alföldi évszázadok. 7. Szeged, 1996)
Az önálló község megteremtése. (Röszke földje és népe. Szerk. Péter László. Röszke, 1996)
A hatalom centralizációja és a részpolitikák a szocialista rendszerben. 1949–1963. (Valóság, 1998)
Községi önállósítások az Alföld területén a 20. században. (Limes, 1998)
Az 1945. évi fordulat távlati következményeiről. A kelet-európai történelmi régió társadalomszervezési modelljének behatolása Közép-Európába. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1999)
Munkások Magyarországon. 1948–1956. Dokumentumok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Sz. Varga Lajossal. (Bp., 2000)
Fordulat a munkaerőpiacon az 1940-es évek végén és a nagyipari munkásság helyzete az 1950-es években. (Fordulat a világban és Magyarországon. 1947–1949. Szerk. Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor. Bp., 2000)
A szocializmus mint premodern rendszer. (Tudományos konferencia A kommunizmus fekete könyvéről a XX. Század Intézet szervezésében. Budapest, 2000. máj. 4–5. Szerk. Berényi Gábor. Bp., 2000)
A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi-rendszer. (Korunk, 2003)
A munkáscsaládok reáljövedelme és szociális ellátottsága. 1948–1968. (Történelmi Szemle, 2003)
Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon. 1945–1965. Doktori értek. (Bp., 2004
megjelent: Az állam szorításában. Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon. 1945–1965. Szeged, 2009)
A munkások állami ellenőrzése és a munkásellenállás. 1949–1956. (Századok, 2005)
Munkások az 1956-os forradalomban. (Múltunk, 2006)
Az alsó munkásság néhány jellemzője 1952-ben. (Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor, Horváth Sándor, Valuch Tibor. Bp., 2010)
Kiss Károly felszólalása az MDP Központi Vezetősége 1953. jún. 27–28-iki ülésén. (Távolabbra tekintve. Tanulmányok J. Nagy László 65. születésnapjára. Szerk. Ferwanger Péter Ákos és Kalmár Zoltán. Szeged, 2010)
Válság. 1953. Tanulmány és dokumentumok. A bevezető tanulmányt írta és a dokumentumokat vál. (Bp., 2011)
A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 1953. jún. 20-ai ülése. (Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos és Izsák Lajos. Bp., 2011)
Néhány elvi kérdés és néhány elvi paradoxon 1956 kapcsán. (Rendszerváltások kortársa és kutatója. Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Főszerk. Erdődy Gábor. Bp., 2013).

Irodalom

Irod.: Löffler Tibor: Diktatúra a munkaerő felett. B. Gy.: A sztálini iparosítás emberi ára. (Hitel, 1993)
Farkas József: B. Gy.: A sztálini iparosítás emberi ára. (Tiszatáj, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Palasik Mária: B. Gy.: Az alföldi városok és a településpolitika. (Századok, 1997)
Baranyi Béla: B. Gy.: Az alföldi városok és a településpolitika. – Duró Annamária: B. Gy.: Az alföldi városok és a településpolitika. (Tér és Társadalom, 1997)
Vekerdi László: B. Gy.: Az alföldi városok és a településpolitika. (Tiszatáj, 1997)
Beluszky Pál: B. Gy.: Az alföldi városok és a településpolitika. (Buksz, 1998)
Szegedi ki kicsoda? Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Horváth Sándor: B. Gy.: Munkások Magyarországon. 1948–1956. Dokumentumok. (Buksz, 2001)
Sz. Varga Lajos: B. Gy.: Az állam szorításában. (Századok, 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője