Belea Adonisz
Belea Adonisz

2024. december 8. Vasárnap

Belea Adonisz

növénynemesítő, növénygenetikus, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1924. július 22.

Kolozsvár

Halálozási adatok

2010.

Solymár, Pest megye


Család

Erdélyi görögkeleti (román) családból származott.

Szülei: Belea György középiskolai tanár, a kolozsvári gimnázium r. tanára, Hering Erzsébet orvos.

Belea György testvére: Belea Demeter polgári iskolai r. tanár.

Testvérei: Belia György (= Belea György, 1923. dec. 2. Nagyszeben, Szeben vm.–1982. márc. 11. Bp. Temetés: 1982. márc. 23. Farkasrét) irodalomtörténész, kritikus, műfordító, Medgyessy Pálné dr. Belea Gyöngyi (1926–1989. máj. Bp. Temetés: 1989. máj. 15. Farkasrét) mérnök és Belea Rómeó.

Belea Gyöngyi férje: Medgyessy Pál (1919. okt. 10. Egercsehi-Bányatelep, Heves vm.–1977. okt. 8. Bp. Temetés: 1977. okt. 19. Rákoskeresztúr) matematikus, tudománydoktor; Medgyessy György és Varga Jolán fia.

Felesége: 1949-től Nagy Éva általános iskolai tanár.

Gyermeke, leánya: Tivadar Jánosné Belea Éva (1950–) általános iskolai tanár és Belea Gyöngyi (1957–).

Iskola

Az orosházi mezőgazdasági középiskolában éretts. (1943), a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), a gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1959), a biológiai tudományok kandidátusa (1965), doktora (1977).

Életút

A Földművelési Minisztérium (FM) előadója (1949–1951), a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság ceglédi üzemegységének gazdasági vezetője (1951–1952). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet Fajtagyűjtemények Osztálya (1952–1957), Genetikai Osztálya tud. munkatársa (1957–1971). Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Genetikai Intézete tud. főmunkatársa és csoportvezetője (1971–1982), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete tud. tanácsadója (1982-1985), nyugdíjas tud. tanácsadóként a Gabona Génbank megszervezője és szakmai irányírója (1985-től).

A GATE c. egy. tanára (1989-től).

Növénygenetikával, növényi citogenetikai és evolúciós genetikai kutatásokkal foglalkozott, elsősorban a különböző gabonafélék nemesítésének genetikai problémáit vizsgálta. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a növényi poliploidia (= az az állapot, amikor a növényi sejt több, azonos vagy különböző fajból származó kromoszómakészlettel rendelkezik) jelenség és a növényi mutációk kutatása terén. A Triticinae subtribushoz tartozó búza-genotípusokkal kapcsolatos faj- és nemzetségkeresztezéses munkák irányítója. Magyarországon elsőként alkalmazta az ún. Giemsa-festést a búza kromoszómák azonosítására, ill. a B genom eredetének tisztázására.

Elismertség

Az MTA Növénynemesítő Bizottsága (1970–1973) és az MTA Genetikai Bizottsága tagja (1970–1976 és 1997-től).

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága tagja (1973-tól).

Elismerés

Darányi Ignác-díj (2002).

Szerkesztés

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete kutatási eredményei c. kiadvány szerkesztője (1981–1985), a Martonvásár c. lap szakmai lektora (1990–1991).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, egyetemi jegyzetei: Triticum fajhibridek genetikai elemzése, különös tekintettel a rokonsági viszonyra és a fajhibridek gyakorlati értékére. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1959)
A búzanemesítés és termesztés legfontosabb kérdései. Koltay Árpáddal. (Szovjet tapasztalatok a magyar mezőgazdaságban. I. A Magyar–Szovjet Baráti Társaság Mezőgazdasági Szakosztálya kiadványa. Bp., 1962)
Néhány Triticum L. fajhibrid genetikai elemzése és gyakorlati értékelése. Kand. értek. (Martonvásár, 1965)
Fajhibridek citogenetikája a Triticinae alakkörben. Doktori értek. (Szeged, 1977)
Faj- és nemzetségkeresztezések a növényvilágban. Monográfia. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986
angol nyelvű átd. kiad.: Interspecific and Intergenetic Crosses in Cultivated Plants. Bp., 1992)
A búza rendszere és származtatása. (A búzatermesztés kézikönyve. Szerk. Barabás Zoltán. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1987)
Tropical Crop Production. Egy. jegyz. (Gödöllő, GATE, 1990)
Martonvásár második 20 éve. Szerk. (Martonvásár, 1991).

F. m.: tanulmányai: Hároméves törzsösszehasonlító kísérlet búzával és az egyes törzsek szalmaszilárdságának vizsgálata. (Búzatermesztési kísérletek. 1952–1959. Bp., 1961)
T. carthlicum, T. timopheevi és T. aestivum fajhibridek vizsgálata és az előbbi két faj felhasználása a rozsdarezisztenciára nemesítésben. (MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete Martonvásár Jubileumi Tudományos Konferenciája. Bp., 1961)
A Triticum timopheevi Zhuk. keresztezhetősége más búzafajokkal és a hibridek genetikai elemezése. Keresztezhetőség és a hibridek fertilitási viszonyai. (Biológiai Közlemények, 1963. 2.)
Szintetikus aegilops ovata x triticum turgidum ssp. carthlicum amphiploid genetikai vizsgálata. Fejér Olgával és Hadlaczky Gyulával. (Biológia, 1974. 1.)
C-Banding in Wheat Evolutionary Cytogenetics. Hadlaczky Gyulával. (Plant Science Letters, 1975)
Effect If Temperature Linolenic Acid Level Wheat and Rye Seedlings. Farkas Tiborral és Déri-Hadlaczky Évával. (Lipids, 1975)
Adatok a fagytűrő [Miranovszkaja 808] és fagyérzékeny [Penjamo 62] búzafajták zsírsav anyagcseréjéhez. Farkas Tiborral, Horváth Ibolyával, Vígh Lászlóval. (Biológia, 1977. 2.)
Cytology and Izoenzymes of Some Triticum Auto- and Amphiploids. Fejér Olgával. (Wheat Information Service. Kyoto, 1978)
Cytology and Izoenzymes of T. aestivum x. T. timopheevi Amphiploid. Fejér Olgával. (Proceedings of the 5th International Wheat Genetics Symposium. New Delhi, 1978)
Genetic Studies and Breeding Evaluation of Some Triticum Auto- and Amphiploids. Fejér Olgával. (Acta Agronomica, 1981)
Fajkeresztezések gyakorlati értékelése a Triticum nemzetségben. (Búzatermesztési kísérletek. 1970–1980. Bp., 1985).

F. m.: tanulmányai a Növénytermelésben: Triticum ispahanicum Heslot keresztezhetősége és az F1 hibridek elemzése. – Poliploidok előállítása a Triticum és az Aegilops genusban. Ghoshal, Kali Krishnával. (1970. 3.)
Triticum polonicum L. x T. aestivum L. hibridek genetikai elemzése. 1–2. (1974. 3.)
Újabb adatok a búza [Triticum L.] származásához. Fejér Olgával. (1977. 2-3.)
Foszfatidilkolin foszfatidsavvá történő átalakulása fagykárosodott  rozs- és búzafajtákban. Farkas Tiborral, Horváth Ibolyával, Vígh Lászlóval. (1979. 5.)
Árpa [Hordeum vulgare L.] X búza [Triticum aestivum L.] hibrid előállítása. Többekkel. (1985.4.)
A Triticum L. nemzetség evolúciójának néhány kérdése. Kőszegi Bélával és Kramarikné Kissimon Judittal. (1991. 1.)
Búza fajgyűjtemény a genetikusok és a nemesítők szolgálatában. Többekkel. (1994. 4.)
Eltérő módon asszimiláló növények C3, C4 és CAM típusának meghatározási módszerei. Galbács Zoltánnal és Kiss A. Sándorral. (1997. 5.)
A Triticum nemzetség fagyállóságának biokémiai vizsgálata. Farkas Tiborral és Vígh Lászlóval. (1998. 6.)
Fajkeresztezések az alakor [Triticum monococcum] és más búzafajok [Triticum spp.] között. Holly Lászlóval és Vörösváry Gáborral. (2005. 1-2.).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Barabás Zoltán: B. A.: Faj- és nemzetségkeresztezések a növényvilágban. (Növénytermelés, 1987. 2.)
Bócsa Iván: Belea Adonisz 70 éves. (Növénytermelés, 1994. 5.)
Bócsa Iván: Belea Adonisz 75 éves. (Növénytermelés, 1999. 4.)
Kiss A. Sándor: Érettségi után… Élet és kortörténetek némi humorral körítve. Az orosházi mezőgazdasági középiskola öreg gazdászainak életútján át. 1943–2003. (Orosháza, 2003)
Bócsa Iván: Belea Adonisz 80 éves. (Növénytermelés, 2004. 1-2.)
Lángné Molnár Márta: Belea Adonisz 1924–2010. (Martonvásár [folyóirat], 2010. 2.).

Irod.: lexikonok: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Műszaki és természettudományi ki kicsoda? A–Z. Főszerk. Hetényi Pálné. (Bp., 1995)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. A–H. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője