Béldi Izor
Béldi Izor

2024. december 9. Hétfő

Béldi Izor

újságíró, szerkesztő, műfordító

Névváltozatok

1883-ig Goldstein József;  Bédi Izidor;  Béldi Izsó 

Születési adatok

1867. április 23.

Pest

Halálozási adatok

1926. november 11.

Budapest


Család

Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Goldstein Simon (†1908) ügyvéd.

Iskola

Jogot végzett, majd ügyvédi irodát nyitott (1891).

Életút

Ügyvédi hivatása mellett cikkei, regényfordításai jelentek meg a Pesti Naplóban (1891-től), majd a Pesti Hírlap zenei referense, kritikusa, Mozaik c. rovatának vezetője (1893–1926), egyúttal a Képes Családi Lapok főmunkatársa (1894-től).

Francia mintára ő írta az első magyar operettet (Katalin címmel, Fejér Jenő zenéjére: a Népszínház mutatta be, 1901. okt. 4-én; összesen száz előadást élt meg!). Később Zerkovitz Béla több operettjéhez írt szöveget, ám ezek már kevésbé voltak sikeresek.

 

Az első eredeti magyar operett II. Katalin orosz cárnőről szólt, a címszerepet Hegyi Aranka alakította (a 100. előadás 1906. szept. 18-án volt; időközben azonban a bécsi Carltheaterben németül is előadták, Der kleine Günstling címmel, Küry Klára vendégszereplésével, 1902. ápr. 12-én).

Zenei rovatvezetőként élen járt a Bartók Béla- és Kodály Zoltán-ellenes támadásokban, műfordítóként elsősorban a század elején divatos lektűröket (pl. Ohnet György, Julian Hawthorne stb.), valamint népszerű francia operetteket fordított (általában Orior álnéven).

Kisregényt, elbeszéléseket is írt, gyűjtötte a budapesti művészvilág anekdotáit, híres művészek, egyéb közéleti szereplők humoros intimitásait, amelyeket több kötetben közzétett. Egyik legelső Kodály-ellenes kritikáját így fejezte be: Kot-kot-kot-Kodály, Zoltánka ne komponálj!

Emlékezet

Néhány levelét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.

Főbb művei

F. m.: Elemér gróf. Reg. (Bp., 1886
2. kiad. 1888)
Az üres szék. (Eredeti magyar novellák és elbeszélések. III. köt. Bp., 1908)
A gyanús király. Tragédiák az életből. (Bp., 1910
Modern és klasszikus irodalom. 2. kiad. 1920)
Vád – a sírból. Bűnügyi eset. (Bp., 1912)
Operaházi reminiszcenciák. Zenekritikák a Pesti Hírlapból. (Bp., 1921)
Intimitások. Művészek és műbarátok miniatűrben. Anekdoták, humoros történetek. (Bp., 1922)
Indiszkréciók. Művészek és műbarátok miniatűrben. Anekdoták, humoros történetek. (Bp., 1923)
Intermezzók közéleti és színpadi szerzők életéből. Anekdoták, humoros történetek. (Bp., 1924). 

 

F. m.: színművei: A végrehajtó. Bohózat 3 felvonásban Sylvane és Artus után. (Bem.: Vígszínház, 1898. szept. 20.)
Tilosban. Bohózat 3 felvonásban. (Bem.: ősbudavári Színház, 1899. jún. 10.)
Feydeau, Georges: Osztrigás Mici. Bohózat 3 felvonásban. Ford. (Bem.: Vígszínház, 1899. nov. 14.)
Katalin. Operett 3. felvonásban. A zenét Fejér Jenő szerezte. (Bem.: Népszínház, 1901. okt. 4.)
Lindau–Kern: Három kívánság. Operett 3 felvonásban. Ford. (Bem.: Városligeti Színkör, 1902. aug. 2.)
Bonaparte. Történelmi színmű 4 felvonásban, dalokkal. A zenét Fejér Jenő szerezte. (Bem.: Népszínház, 1903. dec. 18.)
A kültelki hercegnő. Operett 3 felvonásban. A zenét Fejér Jenő szerezte. (Bem.: Népszínház, 1905. dec. 5.)
Gyerünk csak! Látványos revü 7 képben. – Katonadolog. Operett 3 felvonásban. Mérei Adolffal, Barna Izsó és Zerkovitz Béla zenéjére. (Bem.: Népszínház–Népopera, 1913. okt. 25.)
Aranyeső. Operett 2 felvonásban. Mérei Adolf verseivel, Zerkovitz Béla zenéjére. (Bem.: Népopera, 1913. febr. 21.)
Úr! Dráma az életből. (Bem.: Budai Színkör, 1918. jún. 27.). 

 

F. m.: ford.: Ohnet, Georges: A szürkeruhás hölgy. Reg. két kötetben. (Legjobb könyvek. Bp., 1897
2. kiad. 1904)
Harraden, Beatrice: Hajók, ha éjjel találkoznak. Beszélgetések. (Bp., 1897)
Hawthorn, Julian W.: Betörés a Manhattan bankban. Bűnügyi reg. (Legjobb könyvek. Bp., 1900).

Irodalom

Irod.: Száz magyarok könyvei. VI. köt. (Bp., é. n.)
Várnai Iván: Verdi Magyarországon. (Bp., 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője