Belányi Viktor
Belányi Viktor

2025. január 26. Vasárnap

Belányi Viktor, tarnói

festőművész, grafikus

Születési adatok

1877. október 5.

Nyitraludány

Halálozási adatok

1955. május 7.

Budapest


Család

F: Hoffmann Lenke (1890–1973) festőművész.

Iskola

Az Iparművészeti Iskolában, majd a Mintarajziskolában Karlovszky Bertalan; Münchenben Hollósy Simon tanítványa.

Életút

A nagybányai festők első kiállításán mutatkozott be (1897). Münchenben élt, elsősorban grafikával foglalkozott: ismert ex-libris- rajzoló és könyvillusztrátor volt (1900-as évek elejétől), közben Madridban Goya, Velázquez és Tiziano képeit másolt (1909), majd néhány évig Párizsban telepedett le (1909–1913). Gyakran szerepelt müncheni (1912–1913) és berlini kiállításokon (1913). Hazatért Magyarországra, haláláig Budapesten élt és alkotott (1918-tól). Hazatérése után a bp.-i Ernst Múzeumban rendezett kollektív tárlaton mutatkozott be újra (1920), de Cézanne hatását mutató képeivel – bár ezek legkiérleltebb alkotásai – nem volt sikere. Szinte teljes visszavonultságban élt, jóllehet több kiállításra is meghívták. Az 1930-as évektől műveit lágyabb, oldottabb festésmód jellemezte, tematikája csendéletekre és két-három alakos kompozíciókra redukálódott. 1940-ben a „Magyar művészetért” kiállításon bemutatott csendéletei Iványi Grünwald Béla stílusának erős hatásáról tanúskodtak. Tusrajzait középkori fametszetek stílusában festette. Az 1940-es évek elején Nagybányán poétikus tájképeket festett.

Emlékezet

Számos Iványi Grünwald-festménynek a mester vázlatai alapján valójában Belányi Viktor volt az alkotója, miután Iványi Grünwald felkérte falusi tájak és cigányzsánerek megfestésére. Életében négy gyűjteményes kiállítása volt (utolsó kiállítását a Műterem Szalonban rendezhette, 1943-ban). A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) az 1910-es években készült portréit, csendéleteit őrzik, néhány művei a miskolci és a soproni múzeumban látható. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták.

Kiállítások

F. kiállításai: gyűjteményes: Ernst Múzeum (Budapest, 1920 és 1930)
Nemzeti Szalon (Budapest, 1923)
Műterem Szalon (Budapest, 1943)
emlékkiállítás: 71 olajfestmény és 32 grafika. Műcsarnok kamaraterme (Budapest, 1958).

Főbb művei

F. m.: Az ablak
A művész anyja (1918)
Csendélet
Emmy
Márti
Sárga karosszék
Táj.

Irodalom

Irod.: Látogatás B. V. műtermében. (Képzőművészet, 1931)
B. V. festőművész emlékkiállítása. Kat. Szerk., a bevezetőt írta Nagy Zoltán. (Bp., Műcsarnok kamaraterme, 1958)
M. Heil Olga: B. V. emlékkiállítása. (Műterem, 1958)
Telepy Katalin: Iványi Grünwald saját kezű és hamisított képeiről. (Művészettörténeti Értesítő 1986)
Nagybánya művészete. Kat. (Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője