Belányi Viktor, tarnói
festőművész, grafikus
Születési adatok
1877. október 5.
Nyitraludány
Halálozási adatok
1955. május 7.
Budapest
Család
F: Hoffmann Lenke (1890–1973) festőművész.Iskola
Az Iparművészeti Iskolában, majd a Mintarajziskolában Karlovszky Bertalan; Münchenben Hollósy Simon tanítványa.Életút
A nagybányai festők első kiállításán mutatkozott be (1897). Münchenben élt, elsősorban grafikával foglalkozott: ismert ex-libris- rajzoló és könyvillusztrátor volt (1900-as évek elejétől), közben Madridban Goya, Velázquez és Tiziano képeit másolt (1909), majd néhány évig Párizsban telepedett le (1909–1913). Gyakran szerepelt müncheni (1912–1913) és berlini kiállításokon (1913). Hazatért Magyarországra, haláláig Budapesten élt és alkotott (1918-tól). Hazatérése után a bp.-i Ernst Múzeumban rendezett kollektív tárlaton mutatkozott be újra (1920), de Cézanne hatását mutató képeivel – bár ezek legkiérleltebb alkotásai – nem volt sikere. Szinte teljes visszavonultságban élt, jóllehet több kiállításra is meghívták. Az 1930-as évektől műveit lágyabb, oldottabb festésmód jellemezte, tematikája csendéletekre és két-három alakos kompozíciókra redukálódott. 1940-ben a „Magyar művészetért” kiállításon bemutatott csendéletei Iványi Grünwald Béla stílusának erős hatásáról tanúskodtak. Tusrajzait középkori fametszetek stílusában festette. Az 1940-es évek elején Nagybányán poétikus tájképeket festett.Emlékezet
Számos Iványi Grünwald-festménynek a mester vázlatai alapján valójában Belányi Viktor volt az alkotója, miután Iványi Grünwald felkérte falusi tájak és cigányzsánerek megfestésére. Életében négy gyűjteményes kiállítása volt (utolsó kiállítását a Műterem Szalonban rendezhette, 1943-ban). A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) az 1910-es években készült portréit, csendéleteit őrzik, néhány művei a miskolci és a soproni múzeumban látható. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták.Kiállítások
F. kiállításai: gyűjteményes: Ernst Múzeum (Budapest, 1920 és 1930)Nemzeti Szalon (Budapest, 1923)
Műterem Szalon (Budapest, 1943)
emlékkiállítás: 71 olajfestmény és 32 grafika. Műcsarnok kamaraterme (Budapest, 1958).
Főbb művei
F. m.: Az ablakA művész anyja (1918)
Csendélet
Emmy
Márti
Sárga karosszék
Táj.
Irodalom
Irod.: Látogatás B. V. műtermében. (Képzőművészet, 1931)B. V. festőművész emlékkiállítása. Kat. Szerk., a bevezetőt írta Nagy Zoltán. (Bp., Műcsarnok kamaraterme, 1958)
M. Heil Olga: B. V. emlékkiállítása. (Műterem, 1958)
Telepy Katalin: Iványi Grünwald saját kezű és hamisított képeiről. (Művészettörténeti Értesítő 1986)
Nagybánya művészete. Kat. (Bp., 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)