Béla Henrik
Béla Henrik

2022. január 26. Szerda

Béla Henrik

politikus, újságíró, műfordító

Névváltozatok

1894-ig Bernstein Chájim

Születési adatok

1864. március 11.

Tarnów, Galícia, ma: Lengyelország

Halálozási adatok

1939. január 29.

Budapest


Család

Sz: Bernstein Menyhért, Sulz Gizella. Kitért izraelita családból származott. Korán árvaságra jutott gyermekként került Magyarországra, Kassán nevelkedett, tanulmányait magánúton végezte.

Iskola

Gimnáziumi érettségi vizsgát tett.

Életút

A Budapesti Hírlap külső (1884–1889), majd belső munkatársa (1889–1919). Baross Jusztin lemondása után a trencséni választókerület alkotmánypárti, ill. párton kívüli országgyűlési képviselője (1908–1918). A Tanácsköztársaság kitörése után Bécsbe menekült (1919. márc.), majd Csehszlovákiában élt (1920–1923), a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője (1922–1923). Kiutasítása után a Miniszterelnökség Sajtóirodájának munkatársa (1924-től), kormányfőtanácsosi rangban (1933-tól). A Középeurópai Lloyd (1925–1930) és a Világpolitikai Szemle szerkesztője (1934-től). Országgyűlési pótképviselő (Egységes Párt, országos lista, 1926). A két vh. közötti korszak egyik ismert újságírójaként előbb színházi, irodalmi és tudományos cikkeket írt, később érdeklődése csakhamar a belpolitikai témák felé fordult, s a közélet számos vezető alakjával került közelebbi kapcsolatba. Csehszlovákiában olyan erőteljesen képviselte a hivatalos magyar álláspontot a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, hogy kiutasították az országból. Műfordítóként kortárs német és lengyel irodalmat tolmácsolt.

Szerkesztés

A Budapesti Hírlap külső (1884–1889), majd belső munkatársa (1889–1919). Csehszlovákiában élt (1920–1923), a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője (1922–1923). Kiutasítása után a Miniszterelnökség Sajtóirodájának munkatársa (1924-től), kormányfőtanácsosi rangban (1933-tól). A Középeurópai Lloyd (1925–1930) és a Világpolitikai Szemle szerkesztője (1934-től).

Főbb művei

F. m.: A kis herceg. Mese képekkel. (Bp., 1899
Filléres Könyvtár. 65–66. 2. kiad. 1911)
ford.: Sudermann, Herman: Egyszer volt… Reg. (Bp., 1897
2. kiad. 1913
I–II. köt. 3. kiad. 1927)
Sienkiewicz, Henryk: Örvény. (Bp., 1921).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője