Békefi Remig József
történész, ciszterci szerzetes
Névváltozatok
1880-ig Brökl
Születési adatok
1858. augusztus 3.
Hajmáskér, Veszprém vármegye
Halálozási adatok
1924. május 21.
Eger
Iskola
Elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Belépett a ciszterci rendbe (1874. szept. 17.), egyszerű fogadalmat tett (1877. jún. 25.), teológiai tanulmányait a rend zirci főiskoláján végezte (1876–1880), ünnepélyes fogadalmat tett (1880. júl. 16.), áldozópappá szentelték (1881. aug. 7.). A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1881), az Árpád-kori politika és művelődéstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1893); az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.).Életút
A pécsi főgimnázium r. tanára (1881–1884 és 1885-1893), a zirci ciszterci gimnázium r. tanára és az apátság jegyzője (1884–1885). A bp.-i tudományegyetemen a művelődéstörténet magántanára (1893–1898), ny. rk. (1898–1900), ny. r. tanára (1900–1911); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1910–1911), zirci apát (1911–1924; megválasztották: 1911. szept. 19.; kinevezték: 1911. nov. 21.; apáttá avatták: 1912. jan. 6.). A Magyar Művelődéstörténeti Gyűjtemény igazgatója (1904–1911). A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője (1917-től). A történeti Magyarország utolsó zirci apátjaként elsősorban közép- és újkori magyar egyház-, művelődés- és iskolatörténettel, a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának történetével fogl. Jelentősek néprajzi és pedagógiai írásai, fontos forráskiadó munkássága is. Nagy forrásanyagot feltáró, pozitivista módszeren alapuló monográfiái a magyar történettudomány kimagasló teljesítményei.Emlékezet
Zircen temették el, a zirci arborétum területén helyezték el emlékművét (Békefi Remig-emlékmű, 1934-ben). Emlékére Zircen, a Rákóczi tér 1. szám alatt is emléktáblát állítottak (a Bakonyi Panteonban, 1992-ben).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Paedagogiai Társaság tagja (t.: 1912).Főbb művei
F. m.: Keszthely és környékének néprajza. (Bp., 1884)A pilisi apátság története. 1184–1814. I–II. (Pécs, 1891–1892)
A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története. I–V. (Pécs, 1891–1902)
A czikádori apátság története. (Pécs, 1894)
Árpád-kori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. (Bp., 1896)
A czisztercziek középkori iskolázása Párizsban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1896. okt. 12.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 16. köt. 11. Bp., 1896
kivonatban: Akadémiai Értesítő, 1896)
Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpád-házi királyok korában. (Katholikus Szemle, 1896)
A cziszterczi rend története Magyarországon. 1142–1896. (Bp., 1896)
A közoktatás története Magyarországon. 1000–1867. (Bp., 1898)
A pásztói apátság története. 1190–1814. Oklevéltár. 1342–1812. I–III. (Bp., 1898– 1902)
Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. (Bp., 1898)
III. Béla és a magyar művelődés. – III. Béla temetése. (Forster Gyula Emlékkönyv. Bp., 1900)
A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt. (Bp., 1901)
Szent István király intelmei. (Századok, 1901)
A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. (Bp., 1901)
Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon? (Bp., 1902)
A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1906)
Az iskolázás története Magyarországon. 1000–1883. (Bp., 1907)
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp., 1907)
Az Árpádok, mint a keresztény egyház és művelődés szervezői. (Bp., 1908)
A pécsi egyetem. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. febr. 8.
Akadémiai Értesítő, 1909)
Horváth Mihály és a magyar történetírás. (Századok, 1909)
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1910)
Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában. (Gyógyászat, 1912)
szerk.: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai ciszterci rend. (Bp., 1896)
A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. (Bp., 1899)
A sárospataki ev. ref. főiskola 1621- iki törvényei. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 18/3. Bp., 1899)
A marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényei. (Bp., 1900)
A bolognai egyetem XIV. és XV. századi statulumai. (Bp., 1901).
Irodalom
Irod.: Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok B. R. egyetemi tanári működésének emlékére. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1912)Csánki Dezső: B. R. (Századok, 1924)
B. Szabó László: B. R. emlékezete. (Bp., 1934)
Domanovszky Sándor: B. R. r. tag emlékezete. (Bp., 1935).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
