Beke György
író, műfordító, újságíró
Születési adatok
1927. augusztus 3.
Uzon
Halálozási adatok
2007. január 20.
Budapest
Család
Fia: Beke Mihály András (1956–).Iskola
A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1963).Életút
A sepsiszentgyörgyi Népi Egység (1947–1948), a bukaresti Romániai Magyar Szó (1948–1953), ill. az Előre szerkesztője, főmunkatársa (1953–1973), a bukaresti A Hét kolozsvári főmunkatársa (1973–1987), kényszernyugdíjazták (1987). Áttelepült Magyarországra, Budapesten élt (1989–2007), a Magyar Élet szerkesztője (1994-től). Regényeiben a valóságirodalom hagyományait követte, legismertebb művei az emberi és magyar kisebbségi sorsproblémákat feldolgozó szociográfiai riportjai. Különösen értékesek az Erdély magyarlakta vidékeit bemutató „barangoló” írásai. Sokat tett a kisebbségi magyarság védelmének érdekében, az erdélyi magyarság külföldön is elismert szószólója volt. Közreműködött az Anyanyelvi Konferencia, a Bethlen Gábor-alapítvány és a Duna TV munkájában. Műfordítóként elsősorban kortárs román irodalmat tolmácsolt.Elismertség
Az Erdélyi Szövetség elnökségi tagja (1990-től), elnöke (1990–1993), a Magyar Írószövetség választmányi tagja (1992-től).Elismerés
Román műfordítói irodalmi díj (1970), Román prózaírói díj (1978), a Román Írószövetség díja (1983 és 1984), a Művészeti Alap szociográfiai (1990) és irodalmi díja (1991), Julianus-díj (1995), Jósika Miklós-díj (1996), Nagy Lajos-díj (1997), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (1997), Pethő Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1999), Bocskay-díj (2000), Pro Partium Díj (2001), Táncsics Mihály-díj (2001), Tekintet Díj (2001), Magyar Örökség Díj (2002), Simonyi Imre-díj (2003).Szerkesztés
A sepsiszentgyörgyi Népi Egység (1947–1948), a bukaresti Romániai Magyar Szó (1948–1953), ill. az Előre szerkesztője, főmunkatársa (1953–1973), a bukaresti A Hét kolozsvári főmunkatársa (1973–1987), kényszernyugdíjazták (1987). Áttelepült Magyarországra, Budapesten élt (1989–2007), a Magyar Élet szerkesztője (1994-től).Főbb művei
F. m.: Akasztott ember kötele. Elb.-ek. (Bukarest, 1949)Tizenöt esztendő. Mártonfalvi tudósítás. (Bukarest, 1959)
Kollektivista falu a fejlődés útján. Kiskend, Magyar Autonóm Tartomány. (Bukarest, 1960)
Diótörés. Riportok. (Bukarest, 1963)
Hullámgyűrű. Kisreg. (Bukarest, 1965)
Gólyaláb. Történelmi elb.-ek. Ill. Kovács Károly. (Bukarest 1966)
Vándorvillám. Kisreg. (Bukarest, 1967
2. átd. kiad. 1973)
Az utolsó Bethlen. Riportok. (Bukarest, 1968)
Bűnben társtalanul. Reg. (Bukarest, 1969)
Orbán Balázs nyomdokain. Fodor Sándorral, Mikó Imrével. (Bukarest, 1969)
Szerelemcsütörtök. Karcolatok. Ill. Árkossy István. (Bukarest, 1970)
Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Szerk., bev. (Bukarest, 1971)
Kagylók tengerzúgással. Aforizmák. (Bukarest, 1971)
Magunk keresése. Riportok, esszék. (Bukarest, 1972)
Tolmács nélkül. Interjú 56 íróval a magyar–román irodalmi kapcsolatokról. (Bukarest, 1972)
Csőposta. B. Gy., Kenéz Ferenc és Marosi Barna riportkönyve Vajdahunyadról. (Bukarest, 1973)
Feketeügy. Riportok. (Bukarest, 1974)
Szilágysági hepehupa. Riportkönyv. (Bukarest, 1975)
Éjszakai biciklisták. Reg. (Kolozsvár, 1975)
Veress Sándor tolla és körzője. (Bukarest, 1976)
Emberarcok. B. Gy., Cseke Péter és Marosi Barna riportkönyve (Bukarest, 1976)
Vizek törvénye. Riportok. (Kolozsvár, 1977)
Istók Péter három napja. Reg. (Bukarest, 1977)
Vállald önmagad. Publicisztikai írások. (Bukarest, 1978)
Nyomjelző rokonság. Barangolások nagyapámmal Fehér megyében. (Bukarest, 1979)
Meghívó nélkül. Riportkönyv Erdélyből. (Bp., 1979)
Fölöttünk a havasok. Családi krónika. (Kolozsvár, 1980)
Búvópatakok. Barangolások Beszterce-Naszód megyében. (Bukarest, 1980)
A Haynal-ház kapuja. Krónika. (Bukarest, 1981)
Máktörő. Karcolatok, hangulatok. (Kolozsvár, 1983)
Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaroson és Szatmár megyében. (Bukarest, 1983)
„Itt egymásra találnak az emberek.” Barangolások Bihar megyében. (Bukarest, 1984)
Arccal az életnek. Reg. (Kolozsvár, 1987)
Csángó passió. Barangolások moldvai csángó magyarok között. Sajtó alá rend. Ara-Kovács Attila. (Bukarest, 1988)
Régi erdélyi skólák. Barangolások térben és időben. (Bp., 1989)
Magyar gondok Erdélyben. Egyéni feljegyzések közös fájdalmakról. (Bp., 1990)
Világos árnyékban. Reg. (Bp., 1991)
Erdély jelene és jövője. Tanulmányok. Szerk. Pomogáts Bélával. (Bp., 1991)
A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója. (Bp., 1993)
Egyetlen út: az önrendelkezés. Interjúk és dokumentumok. Összeáll. (Az Erdélyi Szövetség füzetei. 3. Bp., 1993)
Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben. 1918–1992. (Bp., 1993)
Népek nagy romlása román uralom alatt, a román népet is beleértve. (Bp., 1994)
Hadiutak Erdélyben. Barangolás magyar katonák nyomában. (Erdélyi kiskönyvtár. 10–11. Kolozsvár, 1994)
Peremvidék magyarsága. Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Moldva. (Bp., 1995)
A nyitrai gróf feláldozása. Publicisztikai írások. (Lakitelek, 1995)
Magyar áfium. Trianon fogságában. (Bp., 1995
2. bőv. kiad. 1999)
Szigetlakók. Szociográfia. Korniss Péter színes és fekete-fehér felvételeivel. (Barangolások Erdélyben. 1. Bp., 1996)
Védekező anyanyelv. Interjúk, portrék, tanulmányok. (Nyelv és lélek könyvek. Bp., 1997)
Kossuth-emigráció Bukarestben. Magyar emlékírók a régi Romániában. (Bp., 1998)
Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus. Nagy György életregénye. (Bp., 1998)
Barangolások Erdélyben. I–VIII. (Bp., 1998–2006)
Vércseppek az író asztalán. Aforizma antológia román írók műveiből. (Bp., 1999)
Négy nap dörgött az ágyú. Barangolások honvédségünk szülőhelyén. (Bp., 1999)
Csángók gyóntatója. Elb.-ek, rajzok. (Miskolc, 1999)
Magyar történelmi városok. (Bp., 2001)
Megrokkant élet. Kisebbségi utazások. (Kapu könyvek. Bp., 2002)
Gyulafehérvár árnyékában. Tanulmányok. (Csíkszereda, 2002)
Csángó történet. Az Istók Péter három napja c. reg. új kiadása. (Korjellemző magyar próza. Szekszárd, 2002)
Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék. 1–2. (Bp., 2003)
Advent a kaszárnyában. Novellák, karcolatok. (Csíkszereda, 2003)
ford.: Luca, Stefan: Júliusi nap. Elb. Ford. Jakab Ernővel. (Bukarest, 1956)
Vlahuta, A.: Szépséges Románia. Vál. útirajzok. Ford. Jakab Ernővel. (Tanulók könyvtára. Bukarest, 1956)
Buzau, Gh.: Balcescu. Ford. Jakab Ernővel, Vajda Bélával. (Bukarest, 1957)
Girleanu, E.: Elbeszélések. Ford. Jakab Ernővel. (Tanulók könyvtára. Bukarest, 1958)
Luca, Remus: Vőlegénying. Kisreg. Ford., utószó. (Bukarest, 1960)
Baleanu, A.: Tartalom és forma a művészetben. Adalékok a kérdés vitájához. (Bukarest, 1960)
Bart, J.: Europolisz. Reg. (Bukarest, 1960
2. kiad. 1967
4. kiad. 1975
5. kiad. 1987)
Nedelcu, S.: Szabad úton. Reg. (Bukarest, 1962)
Girleanu, E.: Akik a természet nyelvén szólnak. (Bukarest, 1963)
Camilar, E.: Vrancea anyó. Legenda. (Bukarest, 1964)
Camilar, E.: A fejedelem tölgye. Ifj. elb. (Bukarest, 1965)
Girleanu, E.: Bogárka. Mesék. Ford. Jakab Ernővel. (Bukarest, 1965)
Delavrancea, B. S.: Nagyapó meg nagyanyó. Mesék. (Bukarest, 1966)
A kő bölcsessége a keménység. Román aforizmák. Vál., ford. (Bukarest, 1967)
Vlahuta, A.: Festői Románia. Útirajz. Ford., bev. Ill. Erdős Pál. (Bukarest, 1969
2. átd. kiad. 1985)
Sarau, D.: Rókavadászat. Reg. (Bukarest, 1970
2. kiad. 1983)
Stancu, Z.: Sirató. Reg. (Bukarest, 1970)
Salcudeanu, P.: Csonkahét. Reg. (Bukarest, 1974)
Girleanu, E.: Az első fájdalom. Novellák. (Bukarest, 1974)
Golescu, D.: Utazásaim leírása. 1824, 1825, 1826. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Téka. Bukarest, 1978)
Brad, I.: Kapu zárul, kapu tárul. Reg. (Bukarest, 1979)
Stancu, Z.: Sirató. (Bukarest, 1983
2. kiad. 1986).
Irodalom
Irod.: Szőcs István: Fetisektől legendákig. (Utunk, 1972. 47.)Pomogáts Béla: Éjszakai publicisták. (Tiszatáj, 1976)
Bajor Andor: A hűség vallomásai. (Utunk, 1974. 41.)
Botlik József: Az erdélyi magyar önismeret krónikása. (Napjaink, 1981. 12.)
Cseke Péter: A megtervezett barangolások. (Új Auróra, 1988)
Illúziók kora, Erdély. Pár- és perbeszéd apámmal, B. Gy.-gyel Erdély ismeretlen tegnapjáról. (Bp., 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)