Beke Béla
Beke Béla

2024. december 13. Péntek

Beke Béla

gépészmérnök

Születési adatok

1909. november 23.

Tatabánya

Halálozási adatok

2001. augusztus 1.

Budapest

Temetési adatok

2001. augusztus 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Beke Dezső (†1944) bányatisztviselő, Fried Ida (†1944). F: Szombathy Éva műszaki rajzoló. Ikerleányai: Beke Éva, Alföldy Gézáné és Beke Mária, Báldi Tamásné (1937. jan. 24.) geológus.

Iskola

A bp.-i Toldy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931), a BME-n doktorált (1960); a műszaki tudományok kandidátusa (1958), doktora (1960).

Életút

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) mérnöke (1932–1945), főmérnöke (1945–1948), a Mész- és Cementipari Központ Termelési és Műszaki Osztályának vezetője, majd vezérigazgató-helyettese (1948–1950). A II. vh. végén munkaszolgálatos, majd a gunskircheni (Ausztria) koncentrációs tábor foglya (1943–1945). Az Építésügyi Minisztérium Mész- és Cementipari Főosztálya Termelési Osztályának vezetője (1951–1952), az Építőanyagipari Minisztérium Cementipari Igazgatósága Műszaki Osztályának vezetője (1952–1956), az Építőanyagipari Központi Kutatóintézet Cement Osztályának, ill. Kötőanyagipari Osztályának vezetője (1956-tól), majd a Szilikátipari Központi Kutatóintézet (SZIKKTI) tud. főmunkatársa. A BME-n az aprítás és a fajtázás c. tárgyak előadója (1949-től). C. egy. tanár. A cementgyártás, az aprítás–őrlés–portalanítás nemzetközileg ismert szakembereként elsősorban kőbányák gépesítésével, az aprító–őrlő-berendezések racionalizálásával fogl. Az ő újítására vezették be Magyarországon az ún. késleltetett (millszekundos) robbantást. Új módszert dolgozott ki a cement őrlésére nagy átmérőjű, rövid, egykamrás malmokban.

Elismertség

Az MTA Szilikátkohászati Főbizottsága titkára, a Vegyipari Gépészeti Munkabizottság elnöke (1957–1980). A Szilikátipari Tudományos Egyesület választmányi tagja (1949-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1955).

Szerkesztés

Az Építőanyag c. lap szerkesztőbizottságának tagja (1953-tól).

Főbb művei

F. m.: Mészkőbányák gépesítése. (Építőanyag, 1949)
Aprított anyaghalmok szemszerkezete. (Építőanyag, 1951)
Aprítás, osztályozás, golyósmalmok szerkezete. (Bp., 1951)
Aprítás, osztályozás. 1–2. (Bp., 1952)
Bányászat és gépészet az építőiparban. (Bp., 1952)
Az építőanyagipar keverőkészülékei. (Bp., 1952)
Az építőanyagipar rakodóberendezései. (Bp., 1952
2. kiad. 1954)
Aprítás és fajtázás. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
2. kiad. 1954)
Aprítógépek üzemtana. (Bp., 1954)
Építőipari szakgéptan. Építőipari technikumi tankönyv. (Bp., 1955)
Cementőrlés körfolyamatban. Kand. értek. (Bp., 1957)
A körfolyamatos őrlés és cementipari alkalmazása. (Bp., 1958
2. kiad. 1961)
Finomőrlés és energiatakarékosság. (Technika, 1959)
A magyar kötőanyagipari kutatás. (Építésügyi Szemle, 1961)
őrlési folyamatok lefolyása és egyensúlyi állapota. (Építőanyag, 1961)
A cementőrlés új elmélete és ennek befolyása a technológiára. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
A kőbányászat törő- osztályozógépeinek elmélete. (Bp., 1962)
Aprításelmélet. (Szilikátkémiai monográfiák. IV. Bp., 1963
angolul: 1964)
Aprítás és osztályozás. Egy. tankönyv. (Bp., 1966
3. kiad. 1970
5. kiad. 1977)
őrlőberendezések több osztályozóval. (Bp., 1972)
Ásványelőkészítés a szilikátiparban. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1974)
A finomőrlés folyamata. (Bp., 1975
angolul: Bp.–The Hague, 1981)
A cementipar őrlőberendezéseinek helyzete és perspektívája. (Bp., 1977)
A szénőrlés módszerei és berendezései. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője