Bedő Albert
Bedő Albert

2022. január 29. Szombat

Bedő Albert, kálnoki

erdész, politikus

Születési adatok

1839. december 31.

Sepsikőröspatak, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1918. október 20.

Budapest


Család

Sz: Bedő Lajos unitárius lelkész, Jancsó Anna. Fia: Bedő Béla (1874–1939) földbirtokos, az Uránia tudományos színház társigazgatója.

Iskola

A székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius gimnáziumban tanult, Kolozsvárott jogot hallgatott (1860), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdész okl. szerzett (1866), az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.).

Életút

A vukovári (Szlavónia) Eltz-uradalom segéderdésze (1864–1866), a Pénzügyminisztérium (PM) fogalmazója, az erdészeti ügyek előadója (1868–1872), miniszteri titkári rangban ún. erdőmester (1872–1873), a PM-ban a kincstári erdők ügyosztályának referense (1873–1878), főerdőtanácsosa (1878–1881). Miniszteri tanácsosi rangban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium országos főerdőmestere és a minisztérium I. Főosztályának főnöke (1881–1896), c. államtitkára (1895-től). A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Apatini választókerület, 1896–1901; Székelykeresztúri választókerület, 1901–1905). A modern magyarországi erdőgazdálkodás egyik megteremtője. Vezető szerepet játszott az 1879. évi erdőtörvény (1879: XXXI. tc.) előkészítésében, kidolgozásában, majd ő terjesztette be azt a Képviselőházban, ill. a törvény parlamenti tárgyalásánál ő képviselte a kormányt.

Emlékezet

Emlékére az Országos Erdészeti Egyesület Bedő Albert-emlékérmet alapított (1957). Róla nevezték el az 1883-ban alapított ásotthalomi Erdőőri Szakiskolát (1961-től Bedő Albert Erdészeti Szakiskola; a névadó ünnepségre és az iskola kertjében levő Bedő Albert-szobor avatására 1962. jún.-ban került sor). Szülőhelyén, Sepsikőröspatakon 2006-ban emléktáblát állítottak fel, nevét vette fel a helyi elemi iskola, ahol egy Bedő-emlékfa is őrzi emlékét. 2007 őszén, a helyi unitárius templom előterében Bedő Albert-szobrot avattak. (A tervek szerint elkészül a Bedő-emlékház is).

Elismertség

Az Országos Erdészeti Egyesület titkára (1866–1876), az igazgatóválasztmány tagja (1876-tól), első alelnöke (1880–1916), majd tb. alelnöke (1916-tól). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) választmányi tagja. A Magyar Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete és a Székely Egyesület elnöke, a Magyar Vadászati Védegylet alelnöke. Az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyletés a Société Nationale d’Agriculture de France külső tagja. A nemzetközi gazdasági kongresszus párizsi végrehajtó bizottságának tagja (1878).

Elismerés

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1896).

Szerkesztés

Az Erdészeti Lapok szerkesztője (1871–1899), a Magyar Köztisztviselő c. folyóirat alapítója szerkesztője (1900-tól).

Főbb művei

F. m.: Nyílt levél hazai fakereskedésünk ügyében. (Pest, 1871)
Erdőtörvényt kérünk. (Erdészeti Lapok, 1871)
Tájékozódás erdészeti kiállításunk ügyében. (Buda, 1873)
Erdészetünk leírása. (Bp., 1874)
Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. (Bp., 1874
2. kiad. 1879
3. kiad. 1883
6. kiad. 1891
9. kiad. 1912)
Das Forstwesen als Gegenstand der internationalen Statistik. Denkschrift im Hinblick auf den 9. internationalen statistischen Congress. (Bp., 1874)
A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása. (Bp., 1878
franciául és németül is)
Az erdészet. Hivatalos jelentés a Párizsban, 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. (Bp., 1879)
Erdészeti teendőink. (Erdészeti Lapok, 1880)
Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban (Erdészeti Lapok, 1882)
A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. 1–3. (Bp., 1885)
Magyarország erdőségei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1885. jún. 15.
Értekezések a természettudományok köréből. 15. köt. 17. Bp., 1885)
Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. – Az erdőhasználat fejlődése és jelenlegi állapota a magyar államban. – Magyarország erdőségei. (Erdészeti Lapok, 1886)
A magyar erdész nemzeti hivatása. (Erdészeti Lapok, 1896)
A szocializmus kérdéséhez. Országgyűlési beszéd. (Bp., 1897)
Az Országos Erdészeti Egyesület alakulásának idejéből. (Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: B. A. államszolgálatának 25. évfordulója. (Erdészeti Lapok 1893)
Radnóti Dezső: B. A. (Erdély, 1894)
Kálnoki B. A. (Erdészeti Lapok 1918)
B. A. (Unitárius Közlöny 1918)
Király Pál: Új adat B. A. életrajzához. (Az Erdő, 1977)
Tompa Károly: B. A. sírjánál jártam. (Az Erdő 1982)
D. Nagy András: Emlékezés B. A.-ra. (Erdőgazdaság és Faipar, 1984)
Oroszi Sándor: B. A. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1989)
Oroszi Sándor: B. A. és a székelyek ügye. (Az Erdő, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője