Becker Ervin
Becker Ervin

2025. január 18. Szombat

Becker Ervin

kohómérnök

Születési adatok

1899. január 23.

Selmecbánya, Hont vármegye

Halálozási adatok

1987. augusztus 25.

Budapest


Család

Apja gimnáziumi tanár volt Selmecbányán. Nős, három gyermeke született.

Iskola

A selmecbányai evangélikus líceumban éretts. (1916), a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán kohómérnöki okl. szerzett (1926), a műsz. tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1964); a miskolci NME-n doktorált (1965).

Életút

A csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémmű anyagvizsgáló laboratóriumának beosztott mérnöke (1922–1926), tüzelőtechnikusa (1926–1932), a kémiai laboratórium helyettes vezetője (1932–1935), üzemvezető főmérnöke (1935–1944). Az Ajkai Alumíniumkohó mérnöke (1945–1948), a Délkelet-európai Iparfejlesztő Vállalat szakértője (1948), az Iparügyi Minisztérium Színesfémipari Főosztályának vezetője (1948–1949), a Könnyűfémipari Beruházási Vállalat (1949–1952), a Könnyűfémipari Tervező Iroda (KÖTERV) vezetője (1952–1953), a Fémipari Kutató Intézet Kohászati Osztályának tud. munkatársa (1953–1955), az Elektrometallurgiai Osztály vezetője (1955–1969). A magyar alumíniumipar kimagasló egyénisége, az első magyar alumíniumkohó tervezője (1934–1935). Jelentős eredményeket ért el az alumíniumelektrolízis, az alumíniumkohók tervezése és fejlesztése, ill. az ezzel összefüggő ún. áramaddíciós kísérletek terén. Tevékenysége nyomán készült el a magyaróvári timföldgyár korszerűsítése, az első magyarországi műkorundgyár. Személyesen tervezte és helyezte üzembe az Inotai Alumíniumkohót (1952). A magyar kohászat történetével is fogl.

Elismerés

Munka Érdemrend (1952), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955).

Szerkesztés

A Bányászati Kohászati Lapok alumínium- (1949–1953), és fémkohászat-rovatának vezetője (1971–1974).

Főbb művei

F. m.: Magyar szénfajtákkal végzett laboratóriumi retortagázítások eredményei. Jakóby Istvánnal. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1930)
Az alumínium rövid metallurgiája. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1938)
Mechanikus kádbetörés. (Újítók Lapja, 1950)
Szilikoalumíniumgyártás. Egy. jegyz. (Bp. 1954)
A fluidizáló pörkölés fejlődéstörténete. (Kohászati Lapok, 1954)
A csepeli alumíniumkohó története. (Kohászati Lapok, 1955)
Hőmérlegfelvétel fenékre épített, fenéklemezes és mélyített fenekű kádaknál Inotán. (Kohászati Lapok, 1956)
A magyar alumíniumgyártás 25 éve. (Kohászati Lapok, 1960)
Kohászati elektrotrechnika. Ipari technikumi tankönyv. Többekkel. (Bp., 1961)
A hazai elektrotermikus szilumingyártás lehetőségei. (Kohászati Lapok, 1963)
Kohászati elektrotechnika. Szentirmay Lászlóval. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: [P. y.]: B. E. (Bányászati Kohászati Lapok. Kohászat, 1987)
Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. (Ajka, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője