Beck Salamon
Beck Salamon

2022. augusztus 9. Kedd

Beck Salamon

jogász

Születési adatok

1885. március 25.

Topolya, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1974. június 7.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1907), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1910), a dologi és kötelmi jog (1946) és a magyar magánjog egésze tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a jogi tudományok doktora (1957).

Életút

Budapesten ügyvéd (1910–1944); közben a zsidótörvények miatt nem folytathatott ügyvédi gyakorlatot (1940–1944), majd a bp.-i Ügyvédi Kamarából is törölték (1944. máj.). Az ország német megszállása után Horthy-ligetre internálták (1944. ápr.–aug.), a nyilas uralom idején sáncásásra kényszerített munkaszolgálatos (1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE ÁJTK-n a dologi és kötelmi jog (1946–1950), a magyar magánjog egésze magántanára (1947–1949) és a Polgári Eljárásjogi Tanszék előadó tanára (1949–1950); c. ny. rk. tanár (1947–1949), ny. rk. tanár (1950–1951), ny. r. tanár (1951–1952), egy. tanár (1952–1960) és a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője (1957–1960). Az Országos Polgári Radikális Párt elnökségi tagja (1914-től), a Galilei Kör tagja. Kereskedelmi joggal és a magánjog egyéb kérdéseivel fogl. Az utolsó magyar esetjogász; a gyakorlatból kiindulva jutott el újszerű elméleti következtetésekhez.

Elismertség

Az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság tagja (1929–1931), elnökhelyettese (1945–1949), a bp.-i Kereskedelmi Testület főtitkára. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmányának tagja és vezetője.

Elismerés

A Magyar Jogászegylet Pályadíja (1910).

Szerkesztés

A Polgári Jog c. folyóirat szerkesztője (Varannai Istvánnal, 1925–1939). A Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja és elnökhelyettese (1945-től).

Főbb művei

F. m.: A köteles részes jogállása. (Bp., 1913)
Rendeltetési javak. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1917)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata. Vámbéry Rusztemmel. (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület Könyvtára. 7. Bp., 1923)
Az 1926. évi magánjogi és hiteljogi törvény bírói gyakorlata. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1927)
Kötelemvalósulás. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1927)
Érdekeszme töredékek. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1933)
Magyar védjegyjog. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1934)
A többszemélyes magánjogi helyzet. Elméleti tanulmány. (Szeged, 1935)
Jellegtartó és jellegvesztő kötelmek. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1938)
Szabadalmi jog. (Magyar magánjog. I. Szerk. Szladits Károly. Bp., 1941)
Négy értekezés. (Bp., 1941)
A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. (Bp., 1947)
Az özvegyi jogon való iparűzés. (Városi Szemle, 1948)
Kereskedelem-, váltó- és csődjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1948)
A békeszerződés és az eszmei javak. (Bp., 1948)
Polgári eljárásjog. B. S. előadásai. (Bp., 1951)
Többszemélyes perjogi helyzetek. I–V. Doktori értek. is. (Bp., 1952–1956)
Az új polgári eljárási jog. (Bp., 1953)
Magyar polgári eljárásjog. Egy. tankönyv. Szerk. Névai Lászlóval. (Bp., 1959
2. kiad. 1962)
Jogforrás és jogalkotás. (Állam és jogtudomány, 1966)
Mértékváltás a kötelezettség teljesítésében. (Állam és jogtudomány, 1968)
Öreg jogász tövistermése. Anekdoták. (Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: Világhy Miklós: Az utolsó magyar esetjogász. B. S. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
Emlékkönyv B. S. születésének 100. évfordulójára. 1885–1985. Szerk. Németh János és Vékás Lajos. (Bp., 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője