Bechtler Péter
Bechtler Péter

2024. november 7. Csütörtök

Bechtler Péter

politikus, szobrász

Születési adatok

1891. április 22.

Bácskula, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1964. november 29.

Budapest


Család

Sz: Bechtler János molnár, Grieszfelder Erzsébet. F: 1. Kecskés Margit, halála után újranősült. Fia: Bechtler Kornél és Bechtler János.

Iskola

Az elemi iskola hat osztálya után faszobrászmesterséget tanult.

Életút

A szakszervezeti mozgalom résztvevője, a Budapesti Szobrászok Szakegylete tagja (1910-től), választmányi tagja (1913-tól), elnöke (1915–1948). Az MSZDP tagja (1910-től), a párt első választmányának tagja (1917. ápr.-tól), ill. az MSZDP országos nemzetiségi kisebbségi bizottsága titkáraként a magyarországi németajkú szociáldemokraták ügyeit intézte. A Magyar Nemzeti Tanács tagja (1918. ősz), a Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi és Munkástanács tagja (1919), a bukás után rövid időre letartóztatták (1919. aug.).

 

Az MSZDP budai kerületi titkára, a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1925-től); országgyűlési képviselőjelöltje (1926, 1935, 1939). A Szállítási és Közlekedési Munkások Szövetségének titkára (1938– 1944). A II. világháború után az SZDP Ideiglenes Intéző Bizottsága tagja, Budapest székesfőváros alpolgármestere (1945. jan. 23.–1948). A Szabad Szakszervezetek képviseletében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.–nov.), az SZDP nemzetgyűlési (Baranya és Tolna vármegyei lista, 1945–1947), ill. országgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1947–1948; mandátumáról lemondott: 1948. ápr. 26.).

 

A Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetségének (VAOSZ) elnöke (1946–1948). A Kőbányai Téglagyár kereskedelmi igazgatója (1948–1951). Letartóztatták (1952. máj. 2.), koholt vádak alapján – háborús bűntett miatt, a Laborcz István és társai per tizedrendű vádlottjaként – nyolc év fegyházbüntetésre ítélték (1952; kegyelemmel szabadult: 1955. aug. 19.; rehabilitálták és nyugdíjazták: 1956). A forradalom idején a Fővárosi Nemzeti Bizottság elnöke és ismét Budapest alpolgármestere (1956. nov. 2–4.).

A Legfelsőbb Sporttanács, ill. a Legfelsőbb Ötös Sporttanács tagja (1945–1946).

A két világháború között elsősorban városrendezési kérdésekkel foglalkozott: szorgalmazta a fogaskerekű vasút villamosítását, népstrandfürdők és külterületi iskolák építését. Az építőmunkások küldöttségének vezetőjeként több munkaalkalmat, munkanélküli-segélyt és a lakbér-moratórium bevezetését követelte Szendy Károly főpolgármestertől. Később a szállítómunkások bérmozgalmának egyik irányítója (1940. ápr.).

Az ország német megszállása után összekötő szerepet játszott az SZDP, a szakszervezeti mozgalom és a Magyar Front között. Budapest alpolgármestereként (1946–1948) feladata a főváros tulajdonában lévő közüzemek működésének biztosítása, fejlesztése, a tandíjmentes oktatás megszervezése volt. Jelentős szerepet vállalt Budapest forradalmi centenáriumi ünnepségeinek előkészítésében (1947).

Irodalom

Irod.: Baráth Magdolna: B. P. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Bp., 1994)
B. M.–K. Zs.–M. K. J.: B. P. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Megjegyzések

Lexikonok téves születési helye: Kula, Somogy vm.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője