Bayer József
Bayer József

2022. január 21. Péntek

Bayer József

irodalomtörténész, színháztörténész, művészettörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1851. november 23.

Baja, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1919. december 12.

Budapest


Iskola

A bajai kir. r. k. állami főgimnáziumban éretts. (1870), a bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1874). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1911. ápr. 27.).

Életút

A soproni Csöndes-féle magánintézet helyettes tanára (1876–1877). A Budapest-vidéki (1877–1884), a Budapest-fővárosi tankerületi főigazgatóság írnoka (1884–1890), egyúttal bp.-i középiskolák helyettes tanára is (1884–1890). A bp.-i V. kerületi Markó utcai főgimnázium r. tanára (1890–1912). A magyar színháztörténet első, tudományos igényű művelője és rendszerezője. A Kisfaludy Társaság 1884-ben pályázatot írt ki a magyar színház történetének megírására; Bayer hatalmas monográfiája (az első magyar színháztörténeti munka!) nyerte a 200 arannyal díjazott pályázatot. A Nemzeti Játékszín története (I–II. köt., 1887) a legrégibb időktől 1837-ig beszéli el az eseményeket, kitér a magyar dráma kialakulásának történetére és annak világirodalmi kapcsolataira is. Később kiadta a 18. sz.-i magyarországi pálos iskoladrámákat, Déryné naplóját és leveleit, Szigligeti Ede színműveit, Katona József munkáit. A Magyar Shakespeare Tár megalapításával nevéhez fűződik a magyarországi Shakespeare-kutatás elindítása. Alapvetően új eredményeket ért el a Shakespeare-drámák magyarországi fogadtatásának feltárása, azoknak a hazai drámairodalomra gyakorolt hatásának feldolgozása terén. A magyarországi képzőművészet történetével is fogl.

Emlékezet

Tanulmányai befejezése után Budapesten, a Városmajor utcában, majd a Török utcában lakott. Sok könyvritkaságot és általa felkutatott kéziratot tartalmazó könyvtára (közel 10 000 kötet könyv), képgyűjteménye (számos Lotz Károly képpel) részben a Pécsi Egyetemi Könyvtárba, részben az MTA és az OSZK Kézirattárába került. A Staud Géza által összeállított bibliográfiája 258 megjelent munkáját sorolja fel (1873–1917 között). Az I. vh. idején háborús naplót is vezetett (hatvannál több iskolai füzetet írt tele a háború eseményeivel, 1914–1918). Ex librisét Tahy Antal készítette el (egy olyan embert ábrázol, aki egyik kezével ásójára támaszkodik, a másik kezével felemeli a görög drámák tragikus álarcát, a színészet szimbólumát).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1888).

Elismerés

A bp.-i tudományegyetem tb. doktora (1912). Baja város díszpolgára (1913).

Szerkesztés

Az Egyetértés c. napilap színházi tudósítója és kritikusa (1881–1884). A Lyka Károly által elindított Művészet c. szecessziós folyóirat munkatársa (1902-től). A Magyar Shakespeare Tár szerkesztője (I–VIII., Ferenczi Zoltánnal, 1908–1916).

Főbb művei

F. m.: A Nemzeti Játékszín története. I–II. (Bp., 1887)
Shakeaspeari nyomok irodalmunkban. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1890)
Adatok a régi magyar színpad fölszerelése történetéhez. – Br. Wesselényi Miklós pesti színtársulatának történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Hamlet előadások a múlt században. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892)
Katona, mint vígjátékíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
Molière „Képzelt beteg”-ének első fordítása. – Kazinczy Ferenc Molière- fordításai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1896)
A magyar drámairodalom története. A legrégibb nyomokon 1867-ig. I–II. (Bp., 1897)
Az Árpád ébredése keletkezéstörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1898)
Mikor került a Ludas Matyi a színpadra? (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Nemzeti Játékszín, mint közügy. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1899. okt. 9.
megjelent: Budapesti Szemle, 1899
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
Déryné naplója. I–III. Első kiadás az eredeti kézirat alapján. Sajtó alá rend. (Magyar irodalmi kincsek. Bp., 1900)
Az első magyar „műkitétel” Pesten, 1834-ben. (Művészet, 1903)
Az első magyar nyelvű színielőadás a fővárosban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904)
Az első magyar színtársulat Zomborban. (Bács-Bodrogvármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, 1904)
Egy magyar Eszter-dráma. (Bp., 1904)
Hamlet meg Romeo és Júlia meséje a magyar ponyván. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1904)
A Sok hűhó semmiért első magyar fordításáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Az első magyar tájképfestőről. (Művészet, 1905)
Árvízi képek 1838-ból. (Művészet, 1906)
Petz Lipót Shakespeare-fordításai. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
A Liliomfi eredetiségének kérdéséhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)
Miskolc színészetének története 1800-tól 1803-ig. – Nagy Ignác „Tisztújítás”-ának hatása a politikusokra. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
A makrancos hölgy első magyar fordítói és előadói. – A Macbeth budai előadása 1834-ben. – Az első magyar Shakespeare-életrajzok. (Magyar Shalespeare Tár, 1908)
A lithographia kezdői Pesten. (Művészet, 1909)
Shakespeare drámái hazánkban. I–II. (Bp., 1909)
Barabás Miklós Pestre érkezése és első sikerei. (Művészet, 1910)
A Hamlet fordításának magyarországi története. – Egy vándorló színtársulat Shakespeare-műsora. 1820–1837. – Petőfi fellépése a Velencei kalmárban. (Magyar Shakespeare Tár, 1911)
Schiller drámái a régi magyar színpadon és irodalmunkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. máj. 22.
Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. 22. köt. 2. Bp., 1912)
A Szózat megzenésítése, 1843. (Budapesti Szemle, 1913)
Az első Faust-dráma a magyar színpadon. (Irodalomtudomány, 1913)
Déryné. – Déryné levelei. Sajtó alá rend., a bevezetést és a jegyzetet írta. (Madách Könyvtár. 15. Bp., 1944)
szerk.: Pálos iskoladrámák a XVIII. századból. Kiadta. (Régi magyar könyvtár. 2. Bp., 1897)
Balogh István: Ludas Matyi. Bohózat 3 felvonásban. (Régi magyar könyvtár. IX. Bp., 1898)
Szigligeti Ede színművei. I–II. Sajtó alá rend. (Magyar remekírók. Bp., 1902–1904)
Katona József válogatott munkái. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Remekírók képes könyvtára. Bp., 1907)
Szigeti József drámái. Sajtó alá rend. és a bevezetést írta. (A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára. Bp., 1914).

Irodalom

Irod.: Marczinkó Ferenc: B. J. (Budapesti V. kerületi állami főgimnázium értesítője, 1913)
Kremmer Dezső: B. J. könyvtára. (Könyvtári Szemle, 1917)
Pataki József: B. J. (Nyugat, 1920)
Kádár Jolán: B. J. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1921)
Némethy Géza: Megemlékezés B. J.-ről. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1923)
Császár Elemér: B. J. r. tag emlékezete. (Bp., 1926)
Staud Géza: B. J. tudományos munkássága. (Bp., 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője