Bay Gyula
Bay Gyula

2024. október 12. Szombat

Bay Gyula

színész, rendező, író

Születési adatok

1926. március 19.

Nagyrábé, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1994. november 30.

Budapest


Iskola

Az Országos Színészképzőben színész okl. szerzett (1948).

Életút

A szegedi Nemzeti Színház (1948), a bp.-i Nemzeti Színház (1949–1950), a miskolci Nemzeti Színház (1950–1951), a pécsi Nemzeti Színház (1951–1952), a kecskeméti Katona József Színház (1952–1957), a bp.-i Petőfi Színház, ill. a Jókai Színház (1957– 1960), a Madách Színház tagja (1960–1986). Színészként kezdetben bonviván figurákat alakított, később sok arcú, közkedvelt karakterszínészként ismerték, foglalkoztatták. Filmekben általában epizódszerepeket játszott. Néhány történelmi drámát és egy regényt is írt.

Főbb művei

F. m.: írásai: Konok emberek. Színmű. (Bp., 1962
bem.: Irodalmi Színpad, 1961)
Nőj nagyra, fiam! Reg. Az utószót Pálfy G. István írta. (Híres könyvek. Bp., 1989)
A teremtés démona. I. István király. Történelmi dráma 3 felvonásban. (Bp., 1992)
A rontás démona. Péter király. Történelmi dráma 3 felvonásban. (Bp., 1992). F. szerepei: 1. tisztviselő (Miller, A.: Pillantás a hídról, Madách Színház, 1960)
Steve (Williams, T.: A vágy villamosa, 1963)
Vili, parasztlegény (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1964)
Első tiszt (Füst Milán: IV. Henrik, 1965)
Zizigan (Szerb Antal: Ex, Madách Kamara Színház, 1966). F. filmjei: Kard és kocka (1959)
Nyár a hegyen (1967)
Magasiskola (1970)
A magyar ugaron (1972)
Illatos út a semmibe (1973)
Az elvarázsolt dollár (1985). F. tv: Gimes Gy.: Villa a Lidón. (1972)
Nemeskürty I.: György barát. (1972)
Pintér J.: Egy óra múlva itt vagyok! (1973)
Szabó Gy.: Mednyánszky. (1979)
Jókai: A nagyenyedi két fűzfa. (1979)
Szántó E.: Vereség. (1987)
Katona: Bánk bán. (1987)
Sumonyi Z.: Pázmány. (1987). F. rádió: Lumpáciusz Vagabundusz. (1958)
Shakespeare: Julius Caesar. (1960)
Kolozsvári G. E.: A csillagszemű. (1960)
Mikszáth: A vármegye rókája. (1961)
Strauss, J.: A cigánybáró. (1961)
Molnár F.: Liliom. (1962)
Kamondy L.: Vád és varázslat. (1963)
Szophoklész: Antigoné. (1963)
Shakespeare: Lear király. (1963)
Mikszáth: A Telléry ügy. (1964)
Visnyevszkij, D.: A 72. nap. (1964)
Shakespeare: Ahogy tetszik. (1964)
Passuth L.: Mázsányi súlyú korona. (1965)
Füst M.: IV. Henrik. (1965)
Katona: Bánk bán. (1969)
Veres P.: A Balogh család. (1978)
Voltaire: Candide. (1979)
Hemingway, E.: Harry Morgan első átkelése. (1979)
Kós K.: Az országépítő. (1980)
Jókai: Szegény gazdagok. (1980)
Szabó D.: Feltámadás Makucskán. (1980)
Maróti L.: Súlytalanság. (1981)
Kós K.: Varjú nemzetség. (1983)
Sinkó E.: Optimisták. (1984)
Füst M.: A sanda bohóc. (1984)
Thiery Á.: Freytágék. (1985)
Thackeray, W. M.: Beálltam katonának. (1985)
Hajdufy M.: Az Angol Királynő. (1988)
France, A.: Putois. (1992).

Megjegyzések

Eltérő halálozási adat: okt. 30.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője